Page 42 [42]
40 | I.ELMÉLETI KÖZELÍTÉSEK
a csoportvezető nem tud elfogadó, bizalmi légkört kialakítani (ezekhez kellenek
a ráhangoló, hangulatteremtő játékok a csoport kezdetén), akkor a viselkedés
változik ugyan, de csak első típusú változás jön létre. Azt is mondhatjuk, hogy
az instrukcióra alapozó, olykor korlátozó beállítódással irányított tapaszta¬
latszerzési folyamatban megindított változás kiszámítható, előre prognoszti¬
zálható. A változás második útja akkor fordul elő, amikor , olyan eszmecsere
kap szabad utat két vagy több személy között, amelyben biztosítva van a felek
integritása." Ilyen körülmények között a tudás, az érzékelés vagy cselekvés új
lehetőségei bukkanhatnak fel. A számos lehetőség miatt ezeket a változáso¬
kat nem lehet előre jelezni: sem azt, hogy mi vár a személyekre, sem azt, hogy
mikor fognak ezek bekövetkezni. Ezek a változások , tudják a saját útjukat és
idejüket (Andersen 1990). Ebben a helyzetben az egyénben belülről megérett,
autonóm változás jöhet létre, amely hozzájárul az egyén fejlődéséhez. Ez a gon¬
dolatsor kapcsolódik Watzlavick, Weakland és Fisch (1990) változástípusaihoz.
Ezek alapján elsőrendű és másodrendű változások vannak; új minőséget a má¬
sodrendű változás hoz létre. Ha Watzlawick és társai gondolatait a rendszerek
változásáról átültetjük csoporttörténésekre, azt mondhatjuk, hogy a csoport
által felkínált lehetőségek másodrendű változási lehetőségekké is válhatnak. Ez
a változás, ha a vezető erőlteti, vagy nem autonóm módon, belátáson alapulva
történik a tagok részéről, nem lesz minőségi, és nem hoz létre új konstrukciót.
A szociálpedagógus által vezetett csoportoknak célja a másodrendű változás lét¬
rejöttének támogatása.
A pszichológiai és terápiás csoportoktól a szociális szakmában használt
csoportértelmezésekig jutottunk el. A pedagógiai folyamatban is használják a
csoportmunka kifejezést, elemezzük a pedagógiában használt csoportmunkát
mint az oktatás egyik szervezési formáját.
1.7. A csoportmunka mint az oktatás során
használt szervezési forma
A csoportmunka interdiszciplináris megközelítése teszi alkalmassá a csoport¬
munka fogalmának használatát különböző tudományterületeken. Így lehet¬
séges a csoport szociálpszichológiai sajátosságainak pedagógiai területre való
adaptációja, és így beszélhetünk az oktatás szervezési formái közül az egyéni, a
páros, a frontális munka mellett a csoportmunkáról.
M. Nádasi szerint , a frontális munkát, az egyéni munkát, a párban folyó tanu¬
lást és a csoportmunkát a pedagógus tevékenysége felől közelítve az oktatás szer¬
vezési módjának, a tanulók oldaláról az oktatás munkaformájának tekinthetjük"