Page 27 [27]
SZABÓ DEZSŐ SZABADON LEBEGŐ TÁRSADALMA " 25
Szabó Dezső korszerűsége mutatkozik meg abban, hogy érzékelve a moder¬
nitás beköszöntét, magától értetődő volt számára, hogy a korábbi integráló erők
jórészt elveszítik a képességüket a társadalom egységének biztosítására. A kibon¬
takozó individualizmus, az egymásnak feszülő társadalmi csoportok konfliktusa
azonban mind olyan tényező, amellyel szemben szükségesnek tűnt számára a tár¬
sadalom integrációjának megerősítése. A rendkívül művelt és kora szellemtörté¬
netében jól tájékozódó Szabó számára ehhez Schopenhauer filozófiája teremti
meg a fogódzókat (Kovács 2014: 22-24). Szellemfilozófiájának keresztény gyö¬
kereihez híven, Schopenhauer a szolidaritás alapját a részvétben találja meg. Úgy
látja, ez képes kimozdítani az egyre individuálisabban tájékozódó társadalmat az
egoizmusából és képes megteremteni a társadalmi integráció alapjait.
A részvét és az ebből levezetett társadalmi szolidaritás lesz az a gondolat,
amely kapcsolódásokat teremt Szabó Dezső gyerekkorának vallásos világértel¬
mezéséhez. Másfelől ez alapozza meg a szolidaritás kibontakoztatásának azt
a koncepcióját is, amely sok szálon kapcsolódik Jásziék integráció-felfogásához.
Szabó Dezső részvétet hangsúlyozó értelmezése ugyanis egyfajta modern huma¬
nizmust fogalmaz meg, ami túllép az osztályok és nemzetek jelentette korlátokon,
s az osztályok, nemzetek közötti konfliktusok helyett a pacifizmus politikájával
igyekszik kibékíteni a szembenállókat, valamint az emberiség közös képviseletét
tekinti a sikeres társadalmi reform alapjának (Szabó Dezső 2003£).
A schopenhaueri részvéten alapuló szolidaritás elképzelése és az ebből leveze¬
tett humanizmus ekképpen mutat párhuzamokat a nyugatosok körének néző¬
pontjával. Másrészt jól tükrözi azt a sajátos tudásszociológiai helyzetet, amely
Szabó Dezsőt jellemzi. A radikális változást megcélzó nemzedéki élmény, a kor
modernitásának hatása és szűkebb csoportjának vallásossága egyaránt jelen van
formálódó elképzelésében. Szabó Dezső a gyerekkor világának nemzeti tradicio¬
nalizmusán és vallásosságán szűri át az újabb tapasztalatokat, hogy ezekből a ha¬
tásokból a kiindulást csak részben tükröző új szemléletet alakítson ki. Az elsőd¬
leges szocializációs közeg világszemléletét részben felülírják a későbbi tapaszta¬
latok, ami abban is megmutatkozik, hogy a fiatal Szabó Dezső elveszíti istenhitét.
Az , Isten halott" századfordulós világában gyakori beállítódás azonban Szabó
Dezsőnél csak a személyes hit dimenzióit szorítja háttérbe. Ez nem eredményez
egy evilági vallásosságot, mint az egy generáció alatt szekularizálódó zsidó kö¬
zéposztály tagjainál, akik közül többen a kommunista és szociáldemokrata moz¬
galmak szószólói lesznek. Szabó társadalomképében a vallás megőrzi társadalom¬
szervező erejét, anélkül hogy annak tartalmaiban a személyes istenhitnek elsőd¬
leges szerepe lenne (Szabó Dezső 2003).
Ez a gondolati elem szintén francia hatásokat tükröz, de itt hangsúlyozottan
nem a barresi elképzelésről, hanem a francia szociológia klasszikusairól van szó.
Szabó Dezső August Comte (Comte 1979) és Emile Durkheim (2003) által