Page 26 [26]
24 +A MAGYAR TARSADALOMFEJLODES HARMADIKUTAS ERTELMEZESEI
Szabó a társadalmi viszonyok alapvető átértékelését megfogalmazó programját
először ahagyományos elittel (az egyházakkal) szövetségben szerette volna végre¬
hajtani," de ennek kudarca után gyorsan a másik póluson találjuk, " változatlan
szándékkal: megtalálni a radikális változáshoz szükséges politikai szövetségeseket.
Jászi Oszkár polgári radikalizmusa egy ideig ekképpen olyan alternatívát kínál
a számára, amely nem csupán a közös ellenségnek tekintett csoportokkal és érté¬
kekkel (az arisztokráciával, a politikai elittel és az egyházak múltba forduló
tradicionalizmusával) szemben jelent alternatívát, hanem tartalmi kapcsolódáso¬
kat is kínál. (Ez lesz az alapja annak az együttműködésnek, amelyet a pályáján
végigtekintő Jászi utólag is az egész életére nézve fontosnak tekint.")
Jászi radikalizmusa a szocialista (marxista) értelmezéssel vitatkozva igyekszik
meghatározni azt a csoportot, amelyre az új társadalmat építő programját alapoz¬
hatja. Megfontolandó társadalomelméleti érvekkel (és többek között Mannheim
munkásságától sem függetlenül) úgy látja, hogy erre nem a munkásosztály, hanem
a , dolgozó szellemi középosztály", a társadalom tengelye alkalmas. Ez az a cso¬
port, amely a társadalom egészével kapcsolatban van, s amely rendelkezik azokkal
a szellemi muníciókkal, amelyek a radikális fordulat véghezviteléhez elengedhe¬
tetlenül szükségesek (Jászi 1918). Ez az agondolat, amely mélyen hat Szabóra, aki
annak egyfajta sajátos továbbgondolásával alkotja meg később immár saját, a pa¬
rasztságra alapozott , magyar forradalom" -koncepcióját.
Szabó Dezső formálódó elképzelése más tekintetben is magán viseli Jásziék
körének hatását. Útkeresése ugyanis nem csupán a radikalizmus képviseletének
legfőbb csoportját igyekszik megtalálni, hanem a társadalom integrálásának si¬
keres módját is. Az ekkor már a hagyományos társadalmi csoportokkal szakító
Szabó feltehetően közös jegynek tekintette azt is, hogy Jászi olyan polgári radi¬
kalizmust képviselt, amely igyekezett a nemzetfogalmat is rehabilitálni. Kovács
Dávid meggyőző elemzése arra mutat rá, hogy Jászi nem csupán kikerülhetetlen¬
nek tekintette a nemzet eszméjét a társadalom átalakítására, hanem elengedhe¬
tetlennek tekintette a magyar állam szuverenitását és a magyarság történelmi
vezető szerepének az elismerését is (Kovacs 2014: 51-55). Mindezek a jegyek
alappillérei Szabó Dezső felfogásának is.
? Erről a szándékról nem csupán a székesfehérvári időszak publicisztikája árulkodik, hanem
Az elsodort falu azon szimbolikus jelenete, amikor Szabó egyik regénybeli alteregója (Farkas Miklós)
felkeresi a püspököt, hogy megossza vele megváltó társadalompolitikai koncepcióját, és támogatását
kérje annak megvalósítására.
10 Nyilván e kapcsolatkeresés kudarcának lényeges szerepe van az indulatait nem elfojtó Szabónak
a Nyugatban publikált egyházellenes kirohanásaiban (pl. Szabó Dezső [1912] 2003b).
" Jászi a rá legnagyobb hatást gyakorló szerzők között sorolja fel Szabó Dezsőt. Ezzel nem kis
fejtörést okoz a róla monográfiát író Litván Györgynek, aki belső konfliktusát azzal oldja fel, hogy
kevéssé elegáns módon kihagyja a két szerző kapcsolatának ismertetését és értékelését a munkájából
(Litván 2003).