Page 26 [26]
OCR
24 +A MAGYAR TARSADALOMFEJLODES HARMADIKUTAS ERTELMEZESEI Szabó a társadalmi viszonyok alapvető átértékelését megfogalmazó programját először ahagyományos elittel (az egyházakkal) szövetségben szerette volna végrehajtani," de ennek kudarca után gyorsan a másik póluson találjuk, " változatlan szándékkal: megtalálni a radikális változáshoz szükséges politikai szövetségeseket. Jászi Oszkár polgári radikalizmusa egy ideig ekképpen olyan alternatívát kínál a számára, amely nem csupán a közös ellenségnek tekintett csoportokkal és értékekkel (az arisztokráciával, a politikai elittel és az egyházak múltba forduló tradicionalizmusával) szemben jelent alternatívát, hanem tartalmi kapcsolódásokat is kínál. (Ez lesz az alapja annak az együttműködésnek, amelyet a pályáján végigtekintő Jászi utólag is az egész életére nézve fontosnak tekint.") Jászi radikalizmusa a szocialista (marxista) értelmezéssel vitatkozva igyekszik meghatározni azt a csoportot, amelyre az új társadalmat építő programját alapozhatja. Megfontolandó társadalomelméleti érvekkel (és többek között Mannheim munkásságától sem függetlenül) úgy látja, hogy erre nem a munkásosztály, hanem a , dolgozó szellemi középosztály", a társadalom tengelye alkalmas. Ez az a csoport, amely a társadalom egészével kapcsolatban van, s amely rendelkezik azokkal a szellemi muníciókkal, amelyek a radikális fordulat véghezviteléhez elengedhetetlenül szükségesek (Jászi 1918). Ez az agondolat, amely mélyen hat Szabóra, aki annak egyfajta sajátos továbbgondolásával alkotja meg később immár saját, a parasztságra alapozott , magyar forradalom" -koncepcióját. Szabó Dezső formálódó elképzelése más tekintetben is magán viseli Jásziék körének hatását. Útkeresése ugyanis nem csupán a radikalizmus képviseletének legfőbb csoportját igyekszik megtalálni, hanem a társadalom integrálásának sikeres módját is. Az ekkor már a hagyományos társadalmi csoportokkal szakító Szabó feltehetően közös jegynek tekintette azt is, hogy Jászi olyan polgári radikalizmust képviselt, amely igyekezett a nemzetfogalmat is rehabilitálni. Kovács Dávid meggyőző elemzése arra mutat rá, hogy Jászi nem csupán kikerülhetetlennek tekintette a nemzet eszméjét a társadalom átalakítására, hanem elengedhetetlennek tekintette a magyar állam szuverenitását és a magyarság történelmi vezető szerepének az elismerését is (Kovacs 2014: 51-55). Mindezek a jegyek alappillérei Szabó Dezső felfogásának is. ? Erről a szándékról nem csupán a székesfehérvári időszak publicisztikája árulkodik, hanem Az elsodort falu azon szimbolikus jelenete, amikor Szabó egyik regénybeli alteregója (Farkas Miklós) felkeresi a püspököt, hogy megossza vele megváltó társadalompolitikai koncepcióját, és támogatását kérje annak megvalósítására. 10 Nyilván e kapcsolatkeresés kudarcának lényeges szerepe van az indulatait nem elfojtó Szabónak a Nyugatban publikált egyházellenes kirohanásaiban (pl. Szabó Dezső [1912] 2003b). " Jászi a rá legnagyobb hatást gyakorló szerzők között sorolja fel Szabó Dezsőt. Ezzel nem kis fejtörést okoz a róla monográfiát író Litván Györgynek, aki belső konfliktusát azzal oldja fel, hogy kevéssé elegáns módon kihagyja a két szerző kapcsolatának ismertetését és értékelését a munkájából (Litván 2003).
