Page 41 [41]
OCR
submontanae.5 Matolai is hozza ezeket az elnevezéseket, hozzátéve még egy helyi elnevezést, a , felföldi bort", Ober-Ungar-Wein. Azt már Matolai fejti ki, hogy Tokaj városáról (illetve a Tokaji-hegyről) fokozatosan terjedhetett át a , tokaji" név egész Hegyaljára, ,akár mert itt vált először ismertté, akár mert a Tokaji-hegy a legjelesebb azok között, melyeken ez a bor terem", ahogy a fogalmazványban írja." Utóbbi állítás ma sem vitatható, de egyébként a név rögzülésének részleteiről ma is csak spekulálhatunk, ma sem mondhatunk sokkal többet, mint Matolai. De mi tartozik Hegyaljähoz? Keler, amikor felsorolja a Tokajer Wein-Gebürg-höz tartozó településeket," valójában egy, a ma ismert Hegyaljánál nagyobb területet, a Zempléni-hegység vidékének egy nagyobb részét írja le: belevesz egyéb Bodrog menti településeket (pl. Sára," Szilvásújfalu), északabbi településeket (pl. Kér," Vizsoly), és a vitatott szerencsi körzet néhány települését. Bizonytalan volt a 18. század elején, hogy mely helységek tartoznak a borvidékhez; amikor Matolai azt panaszolja a fogalmazvány bevezetésében, hogy , sokan tokajinak neveznek olyat, ami nem is az, sokan pedig megtagadják ezt attól, ami oda tartozik", egyrészt erre a földrajzi bizonytalanságra utal (ezt tisztázza mindjárt a 2. fejezettől kezdve), másrészt az egyes körzeteken belüli differenciálás hiányára (ezt további fejezetekben tárgyalja). A területi kérdést közigazgatási szempontból egy 1737-es királyi leirat volt hivatott megoldani, amely meghatározza, mely települések alkotják a hegyaljai borvidéket. Eszerint 22 település tartozik a területhez: Tokaj, Tarcal, Tállya, Ond, Rátka, Mád, Golop, Szántó, Zombor, Bodrogkeresztúr, Kisfalud, Szegi, Liszka, Vámosújfalu, Bénye, Tolcsva, Horváti, Zsadány, Olaszi, Patak, Újhely, Kistoronya. Későbbi vármegyei határozatok is ezen a listán alapultak; csak jóval később, a 20. században lett a terület része Szerencs és néhány más vitatott település."! Matolai a két művében a tokaji bor névre méltó helyekről írva már nagyjából az 1737-ben rögzített területet határolja körül. A fogalmazvány 3. fejezetében így ír: , Hegyaljai vagy tokaji a neve mindazoknak a boroknak, melyek a tokaji hegytől Tarcal, Zombor, Mád, Tállya felé egészen Szántó faluig két mérföldes sávban északra, onnan nyári napkelte irányába három mérföldes sávban Szegi, Bénye, Liszka, Tolcsva, Zsadány, Olaszi, Patak felé egészen Újhelyig teremnek a jobb hegyoldalakon. 125 KELER 1731, 256. Még szlovákul is megnevezi: doolske wino. A gondolatot a fogalmazvány és az Értekezés 2. fejezetében, illetve a fogalmazvány már említett 5. fejezetében fejti ki. 27 KELER 1731, 257-262. 18 Ma Sárazsadány része. 129 Ma Abaújkér. 40 1. fejezet; hasonlóképpen az Értekezés 1. fejezetében. B! Hegyalja területi problémáira a kora újkorban lásd Bopó 1979, 485—486. 126 39
