Oldal 16 [16]
OCR
BANDOR ZOLTÁN asszimilációt elvárva — a többségi társadalom sok esetben csupán szociális problémaként tekint a cigányság társadalmi helyzetére. , Nem alaptalan az aggodalom: ha a figyelmet csupán a hátrányokra és hiányokra fordítjuk, akkor elvész egy nép karaktere, lényegében megszűnik egy nép."" A cigány közösségek társadalmi helyzetének megértéséhez elengedhetetlen a családi szocializáció során elsajátított kulturális értékek figyelembevétele. A társadalmi párbeszédben és beavatkozások során inkluzív szemléletre, a kulturális különbségek áthidalására, nem pedig azok kiemelésére és elítélésére kell törekedni. A kontaktushipotézis elveire építve olyan kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megközelítés szükséges, amely figyelembe veszi mindkét fél igényeit. Ovoda — a korai formális szocializációs színtér Az óvodai nevelés célja a gyermekek kognitív, szociális és iskolai életre való felkészítése, amely különösen fontos a hátrányos helyzetű családban felnövő cigány gyermekek számára. Bár 2015 óta hazánkban kötelező hároméves kortól az óvodai nevelésben való részvétel, az EU Alapjogi Ügynökségének 2021-es adatai szerint a 3-5 éves cigány nemzetiségű gyermekek 4196-a mégsem jár óvodába. Ennek okai között szerepel a férőhelyhiány, a szülői bizalmatlanság, a bántalmazástól való félelem, valamint az intézmények részéről tapasztalható elutasító attitűd. A probléma főként a kisebb, hátrányos helyzetű településeken jellemző, ahol az óvodai szolgáltatások színvonala is alacsonyabb." Az oktatási rendszerben hiányoznak a multikulturális nevelésre felkészült pedagógusok, és a továbbképzési lehetőségek is korlátozottak. A cigány gyermekek gyakran nagycsaládban élnek, szoros közösségi kapcsolatokkal, ami szociális fejlettségüket erősíti, ugyanakkor bizalmatlanok lehetnek az idegenekkel szemben. Az óvodai beilleszkedést segítheti a család közelsége, de nehezítheti az eltérő értékrend, életvitel és nevelési elvek. A sikeres óvodai részvétel érdekében elengedhetetlen a családokkal való együttműködés, a kulturális érzékenység, sow moos, a pedagógusok képzése és támogatása, valamint az óvodai férőhelyek bővítése."? Hu Diósi Ágnes: Cigányút, Budapest, Szépirodalmi, 1988, 11. 2 Babusik (szerk.): À romäk esélyei Magyarorszägon, 33-34; Holle: Euröpai romapolitika, 2-3. 13 Babusik Ferenc: A roma gyerekek óvodáztatása, Új Pedagógiai Szemle, 53. évf., 2003/6, 22—39; Szemán Józsefné: A cigány gyermekek óvodai nevelése, Iskolakultúra, V. évf., 1995/24, 2-6; Pik Katalin: A cigány gyerekek és az óvoda esete I., Esély, 11. évf., 2000/6, 24—41. + 14°
