Oldal 16 [16]
BANDOR ZOLTÁN
asszimilációt elvárva — a többségi társadalom sok esetben csupán szociális
problémaként tekint a cigányság társadalmi helyzetére. , Nem alaptalan az ag¬
godalom: ha a figyelmet csupán a hátrányokra és hiányokra fordítjuk, akkor elvész
egy nép karaktere, lényegében megszűnik egy nép."" A cigány közösségek tár¬
sadalmi helyzetének megértéséhez elengedhetetlen a családi szocializáció során
elsajátított kulturális értékek figyelembevétele. A társadalmi párbeszédben és
beavatkozások során inkluzív szemléletre, a kulturális különbségek áthidalásá¬
ra, nem pedig azok kiemelésére és elítélésére kell törekedni. A kontaktushipoté¬
zis elveire építve olyan kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megközelítés szük¬
séges, amely figyelembe veszi mindkét fél igényeit.
Ovoda — a korai formális szocializációs színtér
Az óvodai nevelés célja a gyermekek kognitív, szociális és iskolai életre való fel¬
készítése, amely különösen fontos a hátrányos helyzetű családban felnövő cigány
gyermekek számára. Bár 2015 óta hazánkban kötelező hároméves kortól az
óvodai nevelésben való részvétel, az EU Alapjogi Ügynökségének 2021-es adatai
szerint a 3-5 éves cigány nemzetiségű gyermekek 4196-a mégsem jár óvodába.
Ennek okai között szerepel a férőhelyhiány, a szülői bizalmatlanság, a bántal¬
mazástól való félelem, valamint az intézmények részéről tapasztalható elutasító
attitűd. A probléma főként a kisebb, hátrányos helyzetű településeken jellemző,
ahol az óvodai szolgáltatások színvonala is alacsonyabb."
Az oktatási rendszerben hiányoznak a multikulturális nevelésre felkészült
pedagógusok, és a továbbképzési lehetőségek is korlátozottak. A cigány gyerme¬
kek gyakran nagycsaládban élnek, szoros közösségi kapcsolatokkal, ami szociá¬
lis fejlettségüket erősíti, ugyanakkor bizalmatlanok lehetnek az idegenekkel
szemben. Az óvodai beilleszkedést segítheti a család közelsége, de nehezítheti
az eltérő értékrend, életvitel és nevelési elvek. A sikeres óvodai részvétel érdeké¬
ben elengedhetetlen a családokkal való együttműködés, a kulturális érzékenység,
sow moos,
a pedagógusok képzése és támogatása, valamint az óvodai férőhelyek bővítése."?
Hu Diósi Ágnes: Cigányút, Budapest, Szépirodalmi, 1988, 11.
2 Babusik (szerk.): À romäk esélyei Magyarorszägon, 33-34; Holle: Euröpai romapolitika, 2-3.
13 Babusik Ferenc: A roma gyerekek óvodáztatása, Új Pedagógiai Szemle, 53. évf., 2003/6, 22—39;
Szemán Józsefné: A cigány gyermekek óvodai nevelése, Iskolakultúra, V. évf., 1995/24, 2-6; Pik
Katalin: A cigány gyerekek és az óvoda esete I., Esély, 11. évf., 2000/6, 24—41.
+ 14°