Page 43 [43]
II.1 Részletes megállapítások
A mezőgazdasági támogatás jogi keretei
II.1.20 Az Alaptörvény alkotmánybírósági értelmezése alapján a mindenkit
terhelő kötelezettség egyfajta eredménykötelemként értelmezhető, hiszen a
jogszabályi védelmi szintben való visszalépés értékelésekor az Alkotmánybí¬
róság az elővigyázatosság elvét alkalmazva azt is visszalépésnek tekinti, ha a
természeti értékeink állapotromlásának akár a kockázata is felmerülhet.
II.1.21 A védendő értékekért való állami felelősség az államot egyrészt
tulajdonosként, másrészt közbizalmi vagyonkezelőként is terheli, aminek
része, hogy az állam olyan jogszabályokat köteles alkotni, amelyek a védelmi
szintben nem eredményeznek visszalépést.
II.1.22 Szabályozás-módszertani szempontból a mezőgazdasági támogatás
sajátos eszköz, mert bár megjelennek benne a környezetjog szabályozási
módszereihez — az önszabályozáshoz, a gazdasági szabályozáshoz, valamint
a hagyományos közigazgatási szabályozáshoz — hasonló jegyek, azonban az
eszközök hatásmechanizmusától mégis jelentős mértékben eltér.
II.1.23 A közigazgatási szabályozás és a mezőgazdasági támogatási szer¬
ződés értékvédelmi mechanizmusa közötti különbséget mutatja, hogy más a
magatartás értékelése (mitől lesz az jogellenes), más a magatartás ellenőrzése,
a szabályok betartásának, be nem tartásának megállapítása, a bizonyítási
kötelezettségek, terhek és annak felelőssége (kinek mit és hogyan kell bizo¬
nyítania), valamint az, hogy milyen következményekkel jár a követelmények
teljesítése vagy annak részleges, illetve teljes elmaradása.
II.1.24 A közigazgatási és a mezőgazdasági támogatás anyagi jogi köve¬
telményeinek meghatározásában különbség van abból a szempontból, hogy a
közjogi szabályozó eszközökön keresztül az értékek védelmét jellemzően
törvényi szinten megfogalmazott általános szabályok védik, amiket részben
alacsonyabb szintű jogszabályok bontanak ki, és a helyi viszonyokhoz igazo¬
dóan a hatóság egyediesíti azokat, míg a mezőgazdasági támogatásokban
megjelenő követelmények bár többnyire konkrétak, hatásukat tudományos
eredmények igazolják, és a hatóság nem igazítja a követelményt a helyi viszo¬
nyokhoz, ezért konkrétságuk ellenére általános normák.
II.1.25 A tudományos szakirodalom alapján megállapítható, hogy egyes
mezőgazdasági tevékenységek más hatást váltanak ki a különböző régiókban,
visszavezethetően a régiók mezőgazdasági tevékenységeinek, illetve társadalmi,
gazdasági viszonyainak különbségeire, ezért önmagában az is veszélyeztetés¬
hez, károsításhoz vezethet, ha ezt a különbséget a mezőgazdasági támogatások
követelményrendszerében nem veszik figyelembe.
II.1.26 A mezőgazdasági támogatások konkrét követelményei a közjogi
szabályozás részeként meghatározott általános követelmények leszűkítéséhez
vezetnek, ha a közjogi szabályok betartását a hatóságok nem ellenőrzik és
nem kényszerítik ki.
41