Page 20 [20]
I. A KUTATÁS ISMERTETÉSE
szóló jelentések (2016-ban, illetve 2022-ben Kormány által elfogadott VGT2,
illetve VG13) is kiemelik. A VGT1 kiemeli a vízgyűjtő szintű tervezés je¬
lentőségét, valamint a vízvédelem és az agrárgazdaság közötti kapcsolat fi¬
gyelembevételének szükségességét. Timogatandénak tartja a művelési ág,
illetve a művelési mód váltását, a pufferzónák megőrzését. Jelzi, hogy ezek a
közösség számára környezeti és tájfenntartó szolgáltatásokat nyújtanak,
amelyek ellentételezését biztosíthatja az agrár-környezetgazdálkodási támo¬
gatás. Ebből a szempontból fontosnak tartja, hogy megkülönböztessük egy¬
mástól a területek környezeti potenciálját és a növénytermesztési adottságokat,
ami kiemelt jelentőségű, hiszen ennek mentén lehet meghatározni, hogy mely
területen lenne szükség művelési ág váltására. A VGT1 a vizek mennyiségi
és minőségi védelme szempontjából értékeli a mezőgazdasági tevékenységeket,
előtérbe helyezve a megelőzést, részben a talajdegradációs folyamatok, részben
pedig az emberi tevékenység — különböző eredetű diffúz és pontszerű szeny¬
nyezések — következményeinek kizárása érdekében.
A VGT-ka vizek minőségi védelme szempontjából értékelik a mezőgaz¬
daságból származó, tápanyagok okozta terheléseket, növényvédőszer¬
szennyezéseket; a vizek szennyezéséhez hozzájáruló, a helyi viszonyokhoz
nem igazodó művelési módra, talajművelésre visszavezethető eróziót; a parti
sávok mezőgazdasági célú használatát. A VG1-k a vizek mennyiségi és mi¬
nőségi védelme szempontjából hátrányosnak tartják a vízjárta területek, illetve
a gyenge termőképességű területek nem megfelelő mezőgazdasági célú hasz¬
nosítását, a növénytermesztés és a terület vízháztartása közötti kapcsolat
tiszteletben tartásának hiányát, a belvizek nem megfelelő kezelését, a vízvisz¬
szatartás elmaradását. A VG1-k részletesen ismertetik a hazai talajviszonyokat,
a gazdasági tevékenységek között pedig a mezőgazdaság eredetű veszélyfor¬
rásokat. A VG1T2 külön is foglalkozik a vizek védelme és az agrártámogatások
közötti kapcsolattal (VGT2, 8-9. melléklet).
A VG1-k számos megoldást sorolnak fel, melyekkel meg lehet előzni vagy
meg lehet szüntetni a vizek mezőgazdasági tevékenységből fakadó veszélyez¬
tetését, károsítását. Ezek közé tartozik a művelési ág váltása, a szennyező
anyagok használatának tilalma vagy csökkentése (ideértve a növényvédő
szereket és tápanyagellátást javító szereket), az erózió elleni védelmet szolgáló,
a talajtömörödést elkerülő művelési módokra és/vagy talajművelésre való
átállás, az öntözés racionalizálása, a termesztendő növények vízigénye és a
rendelkezésre álló vízkészlet összehangolása.
A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy a mezőgazdaság környezetre
gyakorolt negatív hatása és a negatív hatással szembeni fellépés szükségessége
folyamatosan megfogalmazódott az Országgyűlés, illetve a Kormány által
elfogadott különböző programokban, ennek ellenére néhány kivételtől eltekintve
nem sikerült a negatív folyamatokat megállítani, visszafordítani. A szakpolitikai
dokumentumok számos — a mezőgazdasági tevékenységgel járó — konkrét
tényezőt, tevékenységet emelnek ki, amelyek a természet és az általa nyújtott
18