Oldal 17 [17]
OCR
I. A KUTATÁS ISMERTETÉSE I.1 A kutatás indokoltsága Az elmúlt évtizedekben természetes környezetünket a jog egyre magasabb szinten és egyre részletesebb szabályokon keresztül helyezte védelem alá. 1976 óta törvények (1976. évi II. tv., 1995. évi LIII. tv.) ismerik el és hangsúlyozzák, hogy a környezet védelmére a jelen és a jövő nemzedékek egészségének és életfeltételeinek védelme érdekében szükség van, és ezt a kötelezettséget már az 1976-os törvény is az állam, a gazdasági és társadalmi szereplők és a lakosság kötelezettségévé tette. Természeti örökségünknek, a nemzet közös örökségének megóvását ma már a jogforrási hierarchia csúcsán álló Alaptörvény rögzíti egyértelműen és teszi az állam és mindenki kötelezettségévé az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésén keresztül: , A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége." A közel ötvenéves jogi védelem ellenére a közös természeti örökségünk mennyiségi és minőségi állapota mégis folyamatosan romlik. Ezt bizonyítják többek között az Országgyűlés által 2013-ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) végrehajtásáról szóló előrehaladási jelentések, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízgazdálkodási szakpolitikát megalapozó dokumentumok. Az NFFS(NFFT 2013) kiindulópontja az Alaptörvény, idézi az Alaptörvény Hitvallását, és a P) cikk (1) bekezdését, hivatkozik az ENSZ Millenniumi Ökoszisztema Ertekelesi Programjära, mely szerint az ökoszisztema-szolgältatások jelentős száma sérült, illetve az OECD számításaira, melyek a biodiverzitást érő fő veszélyforrásai között nevesítik a , természetes területek mezögazdasägi művelésbe vonását", az ,agrotechnika okozta eróziót". Az NFFS hangsúlyozza a jelen és jövő nemzedékek érdeke közötti összhang megteremtésének szükségességét, s a stratégiai célokat négy erőforrásra — az emberi (humán), a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrásokra — vonatkoztatva határozza meg. A természeti erőforrások kapcsán kiemeli a természet nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatások jelentőségét, a természeti erőforrások, az ökológiai 15
