Page 21 [21]
Iskolaváros a semmiből Glauchában
A menza (Ereitisch)
Megtudtuk, hogy szegény egyetemisták nagy ínségük miatt néhány nap semmit
sem ettek, úgyhogy egyeseknek talán az egészsége is megrendült. [...] A rendkí¬
vüli ingyenes asztalok [Freitisch] az árvaházban, amelyeket 1702-ben olyan elven
1709 állítottak fel az egyetemisták számára, hogy senki sem étkezik ott rendszeresen,
hanem csak akik minden reggel egy megadott létszámig jelentkeznek, azok dél¬
ben ott ebédet kapnak; most itt naponta 84-en ebédelnek, részben egyetemisták,
részben az árvaházi iskolák diákjai.
Hányan étkeznek a tanárok , rendes" asztalainál? — Válasz: 156-an. [...]
Mik azok a , rendkívüli" asztalok? — Válasz: Azok az asztalok, amelyeket soron kí¬
vül állítottak fel egymás után a legszegényebb egyetemisták és iskolások számára.
[...]
Kik étkeznek itt? — Válasz: Délben azok az egyetemisták, akik reggel hétkor fel¬
iratkoznak ebédre; továbbá annyi iskolás, akik még elférnek az asztaloknál, őket
ugyancsak előre felírják.
1720 Hány személyt írnak fel naponta és extra asztalonként? — Válasz: Az egyete¬
misták 16-an, az iskolások viszont 20-an ülnek egy asztalnál. Tehát ha kevesebb
egyetemista jelentkezik, akkor több iskolásnak jut hely, mindenképp 240 főre
adnak fül ételt.
Mit kapnak a rendkívüli asztaloknál? — Válasz: Ez az asztal csak azoknak szól,
akik egyébként éheznének; ezek a nincstelenek ezért megelégednek azzal a jó¬
téteménnyel, hogy fejenként egy tál meleg ételt kapnak kenyérrel és híg sörrel,
amiért semmivel nem tartoznak. Ugyanez történik az iskolások esetében is.
Asztaltársak, az árva gyermekeken kívül az árvaház költségére étkeznek: A ,ren¬
1727 des" tanári asztalnál 155 egyetemista; a , rendkívüli" asztaloknál 100 egyetemista,
a szegény iskolások közül délben 148, este 212.
Az informátorok bevonása már messzebbre mutató jelenség. Francke ügyes meg¬
oldással egyetemi hallgatókat alkalmazott árvaházi iskoláiban tanítóként. Ezeknek
képzéséről és felügyeletéről egyaránt gondoskodott.? A módszer pedagógiai érté¬
kéről a legszélsőségesebb vélemények keringenek a szakirodalomban, az viszont
kétségtelen, hogy Francke intézményei olcsó, képzett, nagy létszámú tanerőhöz
jutottak, az informátorok pedig amellett, hogy biztosítani tudták egyetemi tanulmá¬
nyaik anyagi hátterét, még bőséges tapasztalatra is szert tettek. A Paedagogium igen
kedvező tanár-diák arányáról már fent esett szó. A többi iskolatípusban is hasonló
jelenségről tanúskodnak a számok: a Latinában ez az arány — korszakoktól füg¬
gően — egy a tizenegy-tizenkettőhöz, a német iskolákban pedig egy a tizenhathoz.?
23 EBERT 1997; OBERSCHELP 2006; 2007; 2008.
4 FRANCKE [1709] 1994, 451. o. Lásd még uo. 31—32., 36—37., 185—186., 204., 452. 0.; vö. PAYR 1908,
70-81. O.
25 MENCK 1997, 18. 0.