Seite 85 [85]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben gyermeket engedjenek a szüleik az iskolába. A katekézis iskolai meglétét is ellenöriztette az egyházlátogatásakor. Eredményét e figyelemnek látni fogjuk Zalamerenye esetében is. Kurbély határozott művelődéspolitikájának hátterében komoly olvasottsága állott, amelynek jellegét könyvtárának katalógusa alapján megítélhetjük."" A magyar nyelvű anyakönyvezést és egyházi adminisztrációt az egyházmegyében Kopácsy József (1825—1842)" vezette be, jól mutatja ez a reformkori Veszprém kulturális hangulatát, amely alól a papság nemhogy kivonta volna magát, hanem zászlóvivője volt a magyar nyelvű tudomány és kultúra ügyének. Kopácsy tanítóképezdét alapított, számos építkezést kezdett el az egyházmegyében élő szerzetesrendek és plébániák javára. Mérnöki hajlandóságát a hajózási ismeretek iránti fogékonysága jelzi. A forradalom előtti utolsó püspök, Zichy Domonkos (1842-1849), mondhatjuk könyves püspök volt. A papság kulturális horizontját tervszerűen akarta tágítani." Ajánlott könyveket, meghatározta az ideális papi könyvtár tematikus összetételét is. Azt javasolta, hogy egy plébánián legyen 100-150 mű (a hivatal és a plébános könyvei), amelynek fele legyen teológia, hitszónoklat, aszketika. A másik fele bölcselet, történelem, nyelv és irodalom. Legyenek folyóiratok, és főleg magyar nyelvű szépirodalmat olvassanak. Ezt aztán inkább a családban adják tovább, a tudományos műveket pedig hagyják a plébániára. A veszprémi papság magyar kultúra iránti elkötelezettségét jól mutatja a Papnevelde szellemisége. Erről a szellemiségről röviden képet ad Hermann Egyed akkor, amikor filozófiai racionalizmus, a külföldi és a magyar irodalom megjelenéséről és elterjedéséről ír a Papnevelde tanárai és növendékei között." Két példát emelek itt ki, a későbbi székesfehérvári püspököt, Horváth Jánost (1769—1835) és Laszkallner Antalt.! Horváth középiskolába Pápán járt, majd Veszprémben és Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult. A hazafias önművelést kötelességének tartotta, verseket is írt. Ezt az ambícióját erősítették Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Sándor látogatásai a szemináriumban. Egyházi szolgálatát veszprémi káplánként kezdte. Kiváló szónoklati ismeretekkel, érzékkel megáldott ember hírében állt. Keszthelyen lett plébános, ahol történetíróként a hahóti apátság históriáját írta meg; gyakorlati érzékét mutatja, hogy Zala vármegye táblabírájává emelték. 1808-ban veszprémi kanonokká emelkedett, aki franciából fordított teológiai és irodalmi munkákat. A dióskáli Virág Benedekkel kapcsolatot tartott, igazi reformértelmiségiként emlékezhetünk rá. Hermann Egyed kiemeli azt, hogy az ő tanítványainak mint gyakorló plébánosoknak könyvzáraiban 417 HERMANN-EBERHARDT 1942, 54-60. #18 PFEIFFERJ. 1987, 33-35. 1838-t6l esztergomi érsek volt, a püspöki egyházmegyét mint apostoli kormányzó vezette. 49 MESZLÉNYI 1941. — a papság kultúrképe: 88—111. (a könyvekről: 90—93.); az iskoláról: 126-139. 20 HERMANN-EBERHARDT 1942, 19-21., 44-47. Ruszek Jözsef kanonok eziränyü tevékenységéről lásd VARca T. L. 2015. #1 Banıcs 1927. 83
