Seite 86 [86]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben Jelentős arányú magyar szépirodalom is helyet kapott,?? és megemlíti személyes könyvgyűjtő szenvedélyét és azt, hogy halálakor mint székesfehérvári püspöknek tízezres nagyságrendű könyvtára volt. A másik veszprémi kanonok, akiről szükséges megemlékeznünk a XIX. század első felének veszprémi miliőjének jellemzésekor — amely az ott tanuló leendő papokra nyilvánvaló hatással volt —, Laszkallner Antal (1774-1854), aki a Papnevelő Intézet igazgatója is volt. Mondhatjuk munkamániásnak, akár grafománnak, de kéziratos hagyatékában többezer oldalnyi magyar nyelvű szöveget hagyott az utókorra, többek között egy közmondásgyűjteményt. Nyomtatásban is több könyve jelent meg, a keresztényi toleranciáról," de most a bennünket leginkább érdeklő olvasásról és ismeretszerzésről. Utóbbi dolgozata 1832-ben is megjelent egy folyóiratban, "" aztán önálló könyvet is kapott." Laszkallner szerint , könyvet olvasni tulajdonképpen és szoros értelemben annyit tesz, mint megtudni akarni, miként gondolkodnak s mit bizonyos tárgyról mások, a végre, hogy a könyvben előterjesztett eszméket s elveket kiki a magáéival, ha nála illynemüek már találtatnának, öszvehasonlitván, vagy ha nem volnának, jól kitanúlván, megfontolván és fejébe oltván, tudáskörét illyképen tágasitsa, földeritse, és tökéletesedésére forditsa."§ [Ezt a gondolatot kötelezővé kellene tenni minden újságírónak vagy politikai pályára készülőnek, hátha kevesebb alaptalan egymásra vakogást kellene meghallgatnunk. ] A zalai falusi papok műveltségét jellemezendő, számot érdemes vetni még azzal a környezettel is, amelyet számukra a község lakossága jelentett. Főként a birtokos urak, az ő képviseletükben eljáró gazdatisztek, a falu jegyzője, esetlegesen orvosa. Nem akarnám Zala, vagy a Veszprémi Egyházmegye középkori könyves emlékeivel (Csatári Biblia, Érdy-kódex, hiteleshelyek stb.)*” kezdeni, sem kitérni a protestáns évszázadok főúri (Bánffy, Nádasdy stb.) műveltségére, illetve a zalai származású külföldi egyetemeken járt értelmiségre. A jelentős szakirodalmi választékból csupán utalnék arra, hogy az uradalmi jószágigazgató jelentős műveltséggel bíró személlyé is válhatott," hiszen utazott a különféle javakat beszerzendő, ehhez kellettek ismeretek, alkalmasint idegennyelv-ismeret is. A jogi ügyletek követéséhez elemi latintudás #2 HERMANN-EBERHARDT 1942, 44-45. #3 HERMANN-EBERHARDT 1942, 9. #4 PFEIFFERJ. 1987, 151-152. > LASZKALLNER Antal, Igaz kereszteny tolerantia, azaz Voltakepen valö erdemesitese a’ következendÖ... beszedeknek: „Az evangéliumi keresztyén tolerantzia: ket predikätziökban elöladva...”, Veszprem, Szammer Nyomda, 1822. LASZKALLNER Antal, 4 könyvolvasásrúl, in Egybázi folyóirás, szerk. Kovárs Mátyás, 2-dik füzet, Pest, Beimel Jósef, 1832, 49—108. LASZKALLNER Antal, A könyvolvasásról, Második, néhány tárgyfejtegető érdekes jegyzésekkel "s egy uj szerkezetű toldalékkal bővített kiadás, Veszprém, Ramasetter Károly, 1848. 328 LASZKALLNER 1848, 6. 15 Ha valaki itt kezdené a tájékozódást, számára a kiindulópontot jelentő tanulmányokra utalunk: NÉMETH J. 1979; NÉMETH J. 1986; Tanrarics 1988; TANTALICs 2009; BILKEI 2010; BiILKErI 2015; BARTóK Zs. 2015; Bırkeı 2019. 530 Csak utalnék a Csányiakra: BILKEI 1993. 426 427 84
