Seite 84 [84]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben is.°° Esterhazy Imre (1723—1725),"" aki 1725-től esztergomi érsek lett, nem töltött időt Veszprémben. Utódja, Acsády Ádám Péter (1725—1744)"99 lelkiismeretesen megerősítette azokat az alapokat, amelyeket elődei leraktak. Támogatta a piarista, a ferences, a pálos és karmelita rendet, látogatta a gyülekezeteket. Vitán felül áll azonban, hogy Padányi Biró Márton (1745—1762)"" püspöksége alatt változott a legdinamikusabb módon az egyházmegye helyzete. A református egyház történetébe gyászlapokként íródnak tettei, de szorgos, határozott, világos elképzelésekkel bíró (ezekhez sokszor az értelmetlenségig ragaszkodó rossz politikus) főpásztor volt. Hosszú az a jegyzék, amelyre templomépítéseit vezették fel — a merenyei templom építtetése is az ő idején volt" -, rigorózus fegyelemmel látogatta és látogattatta a plébániákat. Életrajzírója szerint a magyar barokk szellemének a megtestesítője, a Regnum Marianum gondolatának hirdetője." Koller Ignác (1762—1773)" elődje építkezéseit folytatta, és mint Bécsben, Nagyszombatban, majd Rómában tanult tudós főpap, a papnevelés színvonalának emelésén fáradozott. A könyvtár jelentőségét is hangsúlyozta." Az új egyházlátogatási sorozatra azért is volt szükség, hogy a közel fél évszázad alatti népesség növekedését, az építőómunka eredményeit számba vegyék. Bajzáth József (1777-1802)" is vitába keveredett uralkodójával. A papnevelést Pozsonyba centralizáló II. József nem értette, hogy miért csökken a papok száma, és nem vetett azzal számot, hogy az értelmetlen centralizáció mellett ennek egyik oka a saját németesítési törekvése is lehet. Ez utóbbinak a papok nem szívesen lettek volna eszközei. Bajzáth idejére esik a Székesfehérvári Püspökség kialakítása, jelentős részben a Veszprémi Egyházmegye területeiből. Ő maga ugyanakkor végiglátogatta megmaradt plébániáit, a látogatás jegyzőkönyvének köszönhető sok falu életének dokumentálása. A következő püspök, aki elég időt kapott hivatalában határozott kulturális politika kialakítására, Kurbély György (1809—1821)"" volt. A falusi iskolák sokat köszönhetnek gondoskodásának. A papnevelésben is hangsúlyt kapott a gondolat, hogy a plébános részesévé váljék az iskolai életnek (a hittan ottani tanításával), és azzal, hogy az iskolamesterrel működjenek együtt annak elérésében, hogy minél több #6 KÖRMENDY J. 1995, 31-36. 407 PFEIFFER J. 1987, 22-23. #8 KOLTAI 2005. #9 PFEIFFER J. 1987, 11-12. “0 PeHM 1934; Hermann, szerk., Paddnyi Biro Marton, 2014., könyvtäräröl: NEMETH G. 2022. HM PEHm 1934, 461. “2 PEHM 1934, 316—327. Megjegyzendő, hogy a Mária-kultusz mint kultikus alap egy nagy területen élő katolikus közösség számára nem csupán a Magyar Királyság alapeszméje volt. A Habsburg- udvar a XVII. század közepétől tervszerűen építette ezt a kultuszt mint a Habsburg Birodalom egységes gondolatiságát, a birodalmat összetartó kovászt. A magyar főurak (Nádasdyak, Esterházyak) ezt igyekeztek a Magyar Királyságra vonatkoztatva terjeszteni, tudva azonban a császári udvar törekvéseiről, értve azt. Padányi Biró Marton — azt hiszem — a gondolat birodalmi dimenzióját nem akarta érteni, vagy nem akarta elfogadni. Konfliktusai az udvarral, túl a konkrét eseteken, az ilyen gondolkodásbeli különbségek miatt voltak. #3 PFEIFFER J. 1987, 31-33. #4 Semsey 2015. “5 PFEIFFER J. 1987, 14-15. #16 HERMANN E. 1947. - a papnevelesröl: 48-86.; az iskoläkröl: 156-177. 82
