Page 83 [83]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben A XVIII. századi főpapok felelősségteljes építő munkájához hozzátartozik annak a jelenségnek a magyarázata is, amellyel a zalamerenyei kis plébániai könyvtár-maradvány egyes tételeinek azonosításakor szembesültünk. Több olyan közismert szerző, sok kiadást megért, nagy terjedelmű művének példányát vehettük ugyanis kézbe, amelyeket nem tudtunk a kiadások helye szerinti nemzeti közös katalógusokkal identifikálni. A többi kiadást igen, de éppen azt nem, amely Zalamerenyén is fennmaradt. A francia oratoriänus Frangois-Aim& Pouget (1666-1723) Institutiones catholicae in modum catecheseos... cimt műve például az egyik ilyen." Josef Johann Nepomuk Pehem (1740-1799) egyhäzjogi könyve (Praelectionum in jus ecclesiasticum universum...) mindenütt megtalálható. A bécsi, 1788. évi kiadást azonban hiába keressük Ausztria könyvtáraiban."" Hasonlóan a bencés kánonjogász Ludwig Engel ($1694) Tractatus de privilegiis et juribus monasteriorum... cimü rengeteg kiadäsban ismert művének salzburgi, 1712. évi editióját."" Nagyobb meglepetés számomra Paolo Segneri (1624-1694) böjti prédikacidinak (Quadraginta sermones per verni jejunii tempus...) egy latin fordítása."? A meglepetés mindegyik esetében abban állt, hogy ha a magyarországi régikönyv-katalógusokat áttekintjük, mindegyik könyvből sok, néha rengeteg példányt találunk. Kiadásra pontosan. Nem tudunk másra gondolni, mint arra, hogy valamelyik magyar érsek vagy püspök a kiadónál megrendelte a kiadást, és valamennyi kinyomtatott példányt megvásárolta egyházmegyéje újraéledő plébániái számára. A magyarországi könyvkereskedelem XVIII. századi történetében az ilyen könyvbehozatal eleddig ismeretlen volt. A veszprémi püspökök névsorára tekintve Széchényi Páltól (1687—1696/1710),"" a későbbi kalocsai érsektől Zichy Domonkosig (1842-1849) érdemes kitérni azokra, akik legalább annyi ideig főpásztorolták az egyházmegyét, hogy kulturális vagy tudományos politikájukról beszélhessünk. Széchényi és utóda, Volkra Ottó János (1710— 1720)"" kezdték meg annak átgondolását, hogy a török kiűzése és a kuruc háborúk alatt és után melyek legyenek az első lépések az egyházmegye közösségeinek újjáépítésére. Azt tudták, hogy a súlyos népesség- és paphiány az, amivel először is szembe kell nézniük. Ne feledjük, csaknem az egész évszázad még a főispán püspökök kora, vagyis a püspöknek világi feladatai, világi joghatósága is voltak. Volkra nevéhez kötődik a piarista rend Veszprémbe telepítése — a kor modern oktatási szemléletével tanítottak már nemcsak teológiát és filozófiát, hanem főként történelmet, földrajzot, természettudományokat, természetismeretet és gazdálkodást is —, és a Püspöki Szeminárium megalapítása (1711). Komoly hangsúlyt fektetett a plébániaszervezésre 399 Venezia, 1782 - Monok 2021b, 155-156, nr. 91. #0 Monok 2021b, 154, nr. 89. Monok 2021b, 134, nr. 45. 2 Köln-Dillingen, 1735 (forditotta Ulrich DIRRHAIMER) - Monok 2021b, 164, nr. 109. 3 Krıstör L.-TörtH V. szerk., Széchényi Pal, 2015. 404 KÖRMENDY J. 1995. 405 KÖRMENDY J. 1995, 22-27. Ss 40 81
