Oldal 68 [68]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
Viatoris christiani Raphael, suggerens documentorum moralium numerum 33 trigesies ter
acceptum, ad honorem 33 Christi viatoris annorum...), amelyet Johannes Christophorus
Cosmerovius is kiadott Bécsben (1671). Azt gondolom azonban, hogy gondolhatunk
nem katolikus szerzőre is — Erdélyben nem ritka, hogy egyes kegyességi művek fele¬
kezetektől függetlenül használatban voltak —, így a fiatalon meghalt humanista Otto
Casmann (1562-1607) Majna-Frankfurtban négyszer is megjelent müvere (1605¬
1610), amelynek cime kôzelebb all az elébbihez: Vade mecum cara pietas et rara caritas.
A steinfurti gimnasium illustre ennek a természetfilozofusnak kdszonheti rangjat, aki
ugyan elhagyta a katolicizmust mint felekezetet, filozófiai műveiben konfesszionálisan
arctalannak mondható. Vade mecumát már a leghíresebb műve után írta, nyilván
szoros összefüggésben annak szemléletével ( Psychologia Aníhropologica, sive docírina
animae Humanae, 1595). Lakatos összeiräsäban a „Tractatus methodus passionem” sza¬
vakkal jelzett könyv viszont csak Kaspar Druzbicki (1590-1662) lengyel jezsuita,
aszketikai író műve lehet," amelyet a majdani csíkkozmási plébános tanulmányai
idején vehetett meg, és a ,Miracula Francisci Xaverii” tétel is egyértelmtien azonosit¬
ható. Francisco de Xavier (1506-1552) életének csodait a jezsuita Leonhard Bachin
(1602-1665) mutatta be ilyen cím alatt a hívő közösségeknek.
A , Zodiacus Marianus" cím többféle kiadványt takarhat, kultikus üzenete azonban
egyértelmű. A lambachi bencés rendház — Severinus apát, vagyis Max Karl Blass
(1651-1705) - ältal iratott Gloriosus coronatae in coelis virtutis Zodiacus tum sanctorum
Mariae cultorum exemplis... (Linzben jelent meg többször a XVII. szäzad vegen).
Fontos tudni e mü kapcsän, hogy a Märia-kultusz nem egyszerüen a Magyar Kiräly¬
ság katolikus főrendjeinek elképzelése volt az ország egysége elvi alapjainak a leraká¬
sára, hanem a XVII. század elejétől a Habsburg-udvar programja a leendő Habsburg
Birodalom országai számára. Lambach adminisztrálta a schlierbachi cisztercita rend¬
házat is a Traunviertel rekatolizálása, vagyis 1620 után. Újjáépítése az 1670-es évek
elejétől kezdődött, és mintegy negyven év alatt fejezték be a közösségi terek egységes
ikonográfiai programjára is ügyelve. Ennek központi eleme a Mária-kultusz (nem
csupán a kerengő, hanem a díszterem is kifejezetten hangsúlyozza ezt). Magyar
művelődéstörténeti szempontból nem érdektelen tudni, hogy Esterházy Pál nádor
a törökök által lerombolt Kisboldogasszony (Kleinfrauenhaid) Mária-kegyhelyét a
lambachi bencésekre bízta, Severin Blass apáttal közvetlen kapcsolata is volt." Lehet
ugyanakkor a Lakatos által jelölt tétel Mykolas Ginkeviéius (1594—1663) lengyel je¬
zsuita miive is, a Zodiacus stellarum XII. series ambiens Mariam seu commentarii in Salve
Regina Canticum XII. Matris Virginis SS. titulos continens, respondentes sex praecipuis
solemnitatibus ejusdem... egy korai kiadása (a XVIII. század elején többször kiadták).
Megjegyzésként említem, hogy a schlierbachi díszteremben lévő, a keresztény egyház
309 Lublin, Georg Förster, 1652.
310 KEPLINGER 2005, KEPLINGER 2008, KEPLINGER 2009.
311 TLevelezésük Lambachban, Benediktiner Stift, Archivum, Schuberband 184 D. III/2.
66