Oldal 66 [66]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
sive de rerum creatarum cognitione et usu disputatione Sacrae Scripturae fontibus hausta >
Elképzelhető persze, hogy ez egy Gyulafehérvárt Lakatoshoz sodródott könyv — egy
értelmiségi nem hagy ott egy könyvet, ha lehetősége adódik a megszerzésére —, hi¬
szen a mű jelenléte egyébként Alsted és Comenius szellemi környezetében magától
értetődő lehetett (optimistán feltételezve, hogy a fejedelmi székvárosban volt ilyen
szellemi környezet). Ahhoz a szellemiséghez azonban Lakatos legfeljebb a keresz¬
tény gondolkodás kegyes áramlatai mentén érintkezhetne, akár vitatkozva ennek a
gondolkodásmódnak és persze képviselőiknek általános szemléletével." Persze az
is lehet, hogy Lakatosnak egy ilyen című, mára elveszett tézisfüzete volt, amelyben
mondjuk, egy jezsuita tanár diákja cáfolja az utóbb említett körben szereplő nevek
valamelyikének tételeit.
Nem tudjuk, miként juthatott hozzá — feltételezett bécsi tanulmányai idején
a könyv még nem jelent meg — Wolfgang Engelbert von Auersperg (1641-1701),
krainai ifjü nemes, a Grazi Egyetemen Matthias Kirchoffer (1631-1661) jezsuita ma¬
tematikus vezetése alatt írt szakdolgozatához (tézisfüzet, bár terjedelme könyvnyi),
amely 1659-ben Orbis lusus geographicus cimmel jelent meg." Ez a könyv egy valódi
társasjáték, amelyet nemesi körökben divatos is volt játszani a XVII. század második
felében. A 250 oldalas mű mellékleteként közölt világtérképet 1680 részre osztot¬
tak (areolas), és többféle feladat megoldása mellett mélyítették el fölrajzi ismeretei¬
ket. Blaise Pascal (1623-1662) és Pierre de Fermat (1607-1665) levelezéséből kiderül,
hogy ők is játszottak vele.
De nézzük módszeresen Lakatos István plébános napi teendőihez közvetlenül
szükséges olvasmányait, könyveit! A szerkönyvek mellett több bibliakiadás volt meg
neki az említett magyar nyelvű evangéliumon kívül. Ahogy ő maga jellemzi, ,egy
nagy betűs, képekkel, egy másik kis betűkkel nyomtatva". Imádságoskönyvei közül
említettünk néhány magyar nyelvűt, de a latin officiumok is ott voltak tékájában. Egy
a ferences rendben használatos, "" egy pedig a magyar szentek emlékezetére tartott
zsolozsmákra összeállított, több kiadásban hozzáférhető Officia propria sanctorum
patronum Regni Hungariae. A katekézisek közül említettük már a magyar nyelvűeket
(Petrus Canisius, Illyés István), volt neki egy latinul is, és a beszédgyűjtemények kö¬
zött szintén említünk olyanokat is, amelyek elrendezése követte a hitoktatás rendjét,
illetve a szerző külön kitért a kateketizáció folyamatában előkerülő kérdések ma¬
gyarázatára. Az egyházlátogatáskor ellenőrzött tridenti zsinati határozatok is megta¬
lálhatók voltak Csíkkozmáson. Katolikus énekeskönyvekből is több volt meg Laka¬
tosnak. Kájoni János említett kiadásán kívül volt egy , Cantionale Csikiense", amelyik
nincsen gondolataiban, viszont éppen ezért kiváló közvetítő: FArio 1976.
302 Genevae, 1578 után sok kiadás.
303 Egy kiváló összefoglalás erről a szellemi áramlatról: BLAIR 2000.
Graecium, Franciscus Widmannstadius, 1659.
305 Juzni¢—Bratec Mrvar 2007, 1-2.
Alkalmasint ez lehet a Pozsonyban, Johann Georg Zerwegnél 1677-ben megjelent is.
304
64