és a különböző látogató személyek más és más módszert követtek az eljárásban. A
hivatalos kérdőpontok ugyan hasonlók voltak, a látogató és kérdező szorgalma, elkö¬
telezettsége (zeluma) és műveltsége azonban többféleképpen hasznosítható dokumen¬
tumot eredményezett.’** Az erdélyi római katolikus egyházlátogatások is különböző¬
ek. A Sorger Gergely (1665?-1739) erdelyi püspöksege (1730-1739)?® és Klobusiczky
Ferenc (1707-1760) transzilvän szolgälata (1741-1748)°° alatti vizitäciök is elternek
egymástól az egyes plébániákon tapasztaltak részletezésében. A székelyföldi plébáni¬
ák szolgálati ellátásában a ferences rend jelentős szerepet vállalt. Ennek megfelelően,
miután nem is lehetett tulajdonuk, külön a plébános könyvei sem kerülhettek össze¬
írásra. Szerencsére a csíksomlyói rendház könyveinek összeírásakor több szerzetesi
cellában külön is feljegyezték az éppen az illető dazernél olvasásra lévő köteteket,"
ezzel tehát kiegészül az a forrásanyag, amely csak sporadikusan áll rendelkezésünkre
az 1750 előtti időkből. Erdélyben nem is tudunk olyan példát említeni, hogy egy, a
falu lelki szolgálatát ellátó ferencesnek könyveit írták volna össze. A Magyar Király¬
ságban sincsen sok példa, hacsak a ferences atya hosszú ideig a faluban nem maradt.?"
Apró lépésekben ugyan, de megismerjük a különféle plébániákon máig megőrzött
régi könyveket (Gyergyószentmiklós, Karcfalva, Székelyszenttamás, Székelyudvar¬
hely Szent Miklós- plébánia stb.). A tulajdonosi bejegyzések áttekintése egy-egy kis
gyűjteményben jó kiegészítő anyagul szolgál a falvakban a híveket szolgáló papok,
szerzetesek olvasmányműveltségének megítélésében. Alapvetően azonban ki kell
emelnünk a paphiänyt, és azt a jelenséget is meg kell említeni, hogy a székelyföldi di¬
ákok, amikor papi pályára készülvén Nagyszombatba, Győrbe, Pozsonyba vagy éppen
Kassára kerültek, nagyon sok esetben nem tértek vissza a kibocsátó közösségükbe, a
Magyar Királyság töröktől felszabadított — ugyancsak paphiánnyal küzdő - területein
maradtak. Mostani írásunkban a Diploma Leopoldinum után megváltozott mozgás¬
térrel rendelkező katolikus egyház alsó papságának olvasmányaira vonatkozó forrá¬
sok áttekintését tűztük ki célul. A gondolatmenet vázlat, néhány konkrét példával.
Az erdélyi katolikus hívők helyzete a fejedelemségben Bornemisza Pál püspök tá¬
vozásától (1556) lényegében Illyés András hivatalba lépéséig (1696) nagyban függött
attól, hogy a katolikus hierarchia szervezett erejének támogatását hiányolniuk kel¬
lett. Voltak kinevezett címviselők, a tényleges mozgásteret a mindig változó aktuális
politikai helyzet szabta meg. Az Erdélyi Katolikus Státus működése (1653-tól) és az
284 Monok 1998; Monok 2000; DÉNEsIi 2006, 56-90.
285 Kovács A.Kovács Zsott, szerk., Erdélyi római katolikus. . ., 2002.d
286 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek első olvasatát kéziratban Kovács András bocsátotta rendelkezésemre.
287 Tlyen Csiksomlyé, 1727: Monox—Zvara, KtF XI, 2001, 82-95.
Ilyen például Milosevich Márk (1714-1747 után) horvát származású ferences, a budai rendház tagja, aki Tökölön
a plébánosi teendőket látta el 1745-tól (Lenti István (1697-1760; PFEIFFER J. 1987, 153-154.) iktatta be hivata¬
lába). 1747-ben hét könyvét említik, , et alios pro usu necessarios" Veszprém, Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár,
A 8. 4. Visitatio Canonica Districtus Budensis, 1747, 374.
A Pécs vagy a Veszprém egyházmegyei canonica visitatio jegyzőkönyvekből ezt tételszerűen is követhetjük:
Gözsy-Varca Sz., kiad., Visitatio canonica..., 2018., Örnöc 1991-1998. Läsd még Pfeiffer János kiváló életrajzi
lexikonát (PFEIFFER J. 1987.).