OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben Magyar Királyság arisztokráciájára nézve —, hogy Jean-Jacgues Rousseau Du contrat social ou principe du droit politigue című munkáját együtt olvasták Jean de Silhon Le ministre d État, avec le veritable usage de la politigue moderne, igazából a XVII. század első felében modern munkájával. Így olvasta együtt tehát már Esterházy Imre is, aki már családi hagyományként is tudhatott franciául, koronaőr volt, majd a Habsburg császári udvar szentpétervári nagykövete.?% Igy neki munkanyelve volt a francia. Könyvtárának aukciós katalógusa?" egy modern, XVIII. századi politikaelméleti és jogi könyvtárat mutat, amelynek erőssége a történelem. Természetesnek mondható az ókori szerzők jelentős számú jelenléte is. Nyelvileg már csaknem felerészben francia, de a német és a latin munkák is jelentős súlyt képeznek. A nyugat-magyarországi, vagyis a Bécs közeli magyar arisztokrata udvarokban épített könyvtárakban hasonló volt a helyzet. Ha a Batthyány család tagjai közül kiemelünk kettőt, jól jellemezhető ez az ízlésváltozás. Gróf Batthyány III. Ádám (1697-1782) alkancellár könyvei 1750 körüli összeírásának?" már a címe is francia nyelvü»Catalogue des livres qui se trovent dans l’armoire de Msr le comte Adam«. A 118 címet felsoroló kis jegyzék arról tanúskodik, hogy már az ókori szerzőket is franciául olvasta, ami egyáltalán nem általános, sőt meglepő, tekintve, hogy a korszak nemessége még meglehetősen biztosan tájékozódott a latin nyelvű szövegekben. Hasonlóképpen a Biblia-részek, vagy éppen az Imitatio Christi, vagyis napi vallasgyakorlat művei is voltak a grófnak, franciául is. Ez mindenképpen napi nyelvhasználatra utaló jelenség. Ez a 188 könyv 8096-ban francia, a maradék német nyelvű. Magyar egyáltalán nem említtetik, és latin sem. Feltehető, hogy ez a bizonyos »armoire« a gróf napi tartózkodási helyén volt, és a kastély könyvtárában őrizték az egyéb nyelvű könyveket. A francia könyv arányai változásának megállapítására azonban gróf Batthyäny Lajos nädor (1696-1765) könyvtäränak 1743. évi katalógusa??? alkalmasabb. A katalögus felfedezöjenek (Hursän Szabolcs) szämitäsai szerint a könyvek nyelvi megoszläsa: latin 39,1%, francia 38,3%, nemet 18,3%, olasz 2, 4% és magyar 0,7%. Ebben különösen feltünö az, hogy a nemet nyelv hasznälatät is megelözi a francia, egy, még a XVIII. század közepe előtt összeírt könyvtárban. Ez az arány nagyjából hasonló, ha a teológiát, a történelmet, a földrajzot tekintjük. Természetesnek mondható," hogy a jogi könyvek esetében a 80996 feletti a latin (az ország jogalkotásának a nyelve 1844-ig a latin volt). Fontos megállapítása a szerzőnek azonban az, hogy a politikaelméleti művek nyelvi megoszlásában a francia a legerősebb, 46,196, tegyük rögtön hozzá, hogy ráadásul nem régi, XVII. századi elméletek. 2% Kmavanova 2016. 2 Bibliotheca exc. D. E. M. Nic. Com. Esterhasy Horis consuetis, pro auctione publicabitur Viennae Austriae D. 19 Febr. MDCCLXVI... Gedruckt mit Jahnischen Schriften [Wien]. 271 CzEGLEDI-Kruppa—Monox—Zvara, ADATTAR 13/5, 2010, 152-155. 22 HursAn 2019; A könyvtár történetének monografikus feldolgozása és a katalógus kiadása: HURSÁN 2023; MoNOK, ADATTAR 13/7, 2024, 72-193. Még akkor is, hda van olyan szakember, aki kételkedik ennek a latintudásnak a hatékonyságában (főként a kis- és kézépnemesség kérében): Toru I. Gy. 1993. 273 57