Page 49 [49]
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826
pológiai szempontból elkülönítendőek az intézményi könyvtárak katalógusai, de
az olvasmányműveltség elemzésekor együtt kezelendők a magánykönyvtárak jegy¬
zékeivel. Annál is inkább, mert nagyon sok magánkönyvtár jegyzéke maradt fenn
egy-egy intézményi — iskolai vagy szerzetesi közösségi — gyűjtemény összeírásakor.
Nem kevés alkalommal az intézményi könyvtárban magat a koényvespolcot (theca) is
az adományozóról nevezték el. Példaként említjük a nagyenyedi református kollé¬
gium 1688. évi katalógusát," ahol a Theca Csernätoni, Theca Basirii elnevezéssel, a
helvét hitvallású lelkész, Csernátoni Pál (1633—1679), illetve Isaac Basire (1607-1676)
durhami prebendárius által a kollégiumnak adományozott könyveit vették számba.
A csíksomlyói ferences rendház 1727. évi könyvtárkatalógusa?" külön sorolja fel az
egyes rendtagok szobáiban volt könyveket, ilyen értelemben ezek a könyvek magán
olvasmányokként is elemezhetőek. Vagyis megtudjuk, hogy a guardián Bögözi László
Ferenc (1687-1756), Istvanffy Krist6f (1693-1756) és a tbbi ott él6 parer mit olvasott.
(3) A könyvhiány miatt a közösségi használatú könyvtárak szerepe a Magyar Király¬
ságban ugyancsak jelentősebb, mint nyugaton. Az első ilyen könyvtárat már a XV.
század elejéről ismerjük, jelen vannak a humanista körök közös olvasmányai, a városi
közös használatú könyvtár humanista és protestáns változatai, a városi értelmiségi
körök közös könyvtárai a XVI. századtól, míg a XVIII. század közepén megjelent az
első városi közkönyvtár, majd a XVIII. század végétől a városi olvasókörök. Ennek
megfelelően a Magyar Királyságban már a XV. században tudunk közös használatú
könyvtárról, jelesen a szepességi plébániák közös bibliotékájáról.?9 Tudunk közös
használatú humanista gyüjtemenyröl (Hans Dernschwam [1494-1569], Selmecbä¬
nya””’), és kisebb udvari olvasókörökről a XVI-XVII. századból az ez amicorum típusú
bejegyzések??? alapján. Ismerjük a protestáns városok bidliotbeca publica elnevezésű
gyűjteményeit?? (Besztercebánya, ?! Kőszeg, ?5 Kassa?) és a XVIII. századi olvasó¬
köröket.?7 Az első, már valóban a maihoz közelítő értelemben vett nyilvános könyv¬
tár alapítását a Magyar Királyságban az egyébként jobbágyszármazású római katoli¬
kus püspökhöz, Klimo Györgyhöz (1710-1777) kotik Pécsett, 1764-ben.?8
218 MoNoKk-NÉMETH ( VIskoLcZ)-ToNKk, ADATTÁR 16/2, 1991, 177-190.; vö. Monok-NEMmETH (ViskoLcz) 1992.
29 ZvARA, ADATTÁR 19/3, 2008, 63-70. De láthatjuk a dési ferencesek példáját is 1728-ból: GoRDÁN-Monok,
ADATTÁR 16/7, 2022, 46-49.
220 Horık 1923; MArza E. 1997, VizkELETY 2008.
221 BERLÄSZ-KEVEHAZI-MonoK, hrsg. von, Die Bibliothek Dernschwam, 1984, BERLASZ-KEvEHAZIı-MonoK,
ADATTAR 12/1, 1984.
222 Hogson 1949; Monok 20092; Mono 2012c.
23° Monok 1996.
24° Créay-Monok-ViskoLcz, ApaTTäR 13/3, 2003, 13-16. (cca. 1600)
25 GRÜLL-KEVEHÁZI-KoKAs-MoNoKk-ÖTvös P.-PRICKLER, ADATTÁR 18/2, 1996, 34-39. (1614)
26 GAcsı-Farkas G. F.-KeveHAzı K.-LAzAr I. D.-Monok-VIsKoLcz, ADATTAR 15, 1990, 115-187. (cca. 1670)
227 STANESCU 1976.
228 CsayAGHy 2000.
47