Page 19 [19]
A könyvtári rendszer változásai, 1670-1826
magát újjászervező katolikus egyház térnyerése, amely a katolikus
intézmények megerősítésével járt. A katolikus egyház mindig szá¬
mithatott a birodalmi központ támogatására, de csak a XVII. század
utolsó harmadában vált ez a támogatás a protestánsok elleni nyílt,
erőszakos fellépéssé. Ekkor a protestáns közösségeket megfosztották
értelmiségük jelentős részétől, intézményeiket (így könyvtáraikat)
több helyen felszámolták -— egy példa: a sárospataki református kollé¬
gium könyvtárát a betelepült jezsuita rend kapta meg?" —, a könyvtá¬
rak konfiskálása néhány városban elérte a polgári magánkönyvtárakat
is (lásd az eperjesi" példát). Ez a folytonos építés/rombolás sem ked¬
vezett egy folyamatosan bővülő, megalapozottan változó új könyvtári
rendszer kialakításának.
A továbbiakban a könyvtári rendszer?" ebben az erőtérben (koordináta-rendszerben)
történő kiépítésének általános jellemzésére teszek kísérletet, megmutatva egyes, tipi¬
kusnak gondolt példákat. Hangsúlyozom, hogy megközelítésem kifejezetten könyv¬
tártörténeti, vagyis nem a könyvtárak tematikus összetételének változásaira figyelek
elsődlegesen, hanem a gyűjtemények kialakulására, kialakítási lehetőségeire."
Kezdjük a társadalom alsóbb néprétegeivel! Paraszti könyvtárakról nem beszél¬
hetünk a XIX. század végéig. Biztosan állítható ez akkor is, ha a forrásadottságok,
vagyis a korabeli iratképződés sem kedvez ennek megítélésében. Kísérletképpen egy
vármegye paraszti végrendeleteit átnézve (Baranya-megye 1850-ig) három esetben
találtunk egy-egy ,evangéliumos könyvet és egy kalendáriumot. A falusi földműve¬
lő lakosság könyvtárairól még az erdélyi szászok közt sem beszélhetünk, pedig ennek
a közösségnek az adminisztrációja a könyvek birtoklását is figyelmesebben követte,
mint például a magyar, a szlovák vagy más nemzetiségű falvaké. A falvakban élő, ér¬
telmiségi jelleggel is bíró tevékenységet folytatóknak — birtok-/jószágigazgató, jegyző,
tanító (és persze egyházi személy, akikről külön beszélünk még) — a XVIII. század
végétől (de nem előbb) már feltűnnek kisebb, 5-10 kötetes gyűjteményeik.? Mind¬
azonáltal a XIX. század közepe előtt sem a Magyar Királyságban, sem Erdélyben
nem találkozunk olyan falun élő emberrel, akinek könyvtára meghaladja a 30 kötetet.
35. Vö. FEKETE Cs.-KuLcsÁR Gy. (-BuRA)-MoNoKk-VARGA A., Adattár 14, 1988, 84—93.
36 Herner—Monok, sajté ala rend., Adattar 11, 1983, 543-544. (Keczer Gäbor 1687); Farkas G. F.-KATona¬
Lartzkovıts-VarcA A., Adattär 13/2, 1992, 118-128. (Zimmermann Zsigmond, 1687); utöbbi könyvtär anya¬
gának elemzése: STIBLI 2007.
Erről a könyvtári rendszerről egy máig jól hasznosítható, átfogó képet rajzolt történészként BERLÁSZ 1974.
A könyvtárak tartalmi összetételének változásairól átfogóan lásd kötetünkben a következő fejezetet. Koráb¬
ban: Monok 2020.
A gyarapodási folyamat bemutatására lásd Monox 2021b.
17