Oldal 13 [13]
Bevezetés: A könyvtári rendszer és az olvasmányok változásai egy átmeneti korszakban
fel, addig a tényleges hadműveletek nem is indultak meg. Az előkészítés egyik ele¬
meként az örökös tartományok főnemeseit összeházasították a magyar arisztokrata
famíliákkal." A politikai döntéshozó réteg , birodalmasítása" így is történt. A pro¬
testáns nemesi családok társadalmi előmenetelét éppen úgy akadályozta a bécsi ud¬
var, mint a protestáns értelmiség újratermelődésének lehetőségét (a bárói és a grófi
címek megadásának megtagadása, az iskolarendszer hiányosságának fenntartása, a
külföldi tanulmányutak engedélyezésére egy numerus clausus bevezetése). A pozso¬
nyi országgyűlésen (1687) elfogadott Habsburg öröklési jog ugyan sokat segített az
udvar és a magyar rendek viszonyának rendezésében, de a birodalom természete — az
ókortól napjaink birodalmainak (lásd napjaink Pax Americanája) viselkedéséig — örök
marad. Az Újszerzeményi Bizottsäg (1688-1709), a Räköczi-szabadsägharc, majd a
Helytartótanács felállítása (1722) azonban nem teremtett olyan politikai környezetet,
amelyben a kulturális építkezés lendülettel elkezdődhetett volna.? Ezt az állapotot
jól jelképezi az a kiadástörténeti adatsor, amely szerint 1670 és 1700 között megjelent
1951 könyvcim, 1701 &s 1720 között 1169, 1711 és 1720 között 1200."
A XVII. század közepétől a katolikus hierarchia újjászervezése mentén lendületet
vett a saját intézményi rendszer megerősítése. Nem csupán a — minimális létszámmal
ugyan -— helyben maradt ferences rend házai gyarapodtak, nem csupán az Osztrák
Rendtartományból irányított jezsuiták rendezték soraikat, hanem új rendként a pia¬
risták is letelepedtek, komoly alternatívát nyújtva iskoláikban a jezsuita nevelésnek.
Ahogy a társadalmi hasznosságot szem előtt tartók, a trinitáriusok, az Erzsébet¬
nővérek, az Orsolyiták stb. is tették. A középkori rendek rendre visszatelepültek az
országba, a megmaradt közösségek megerősödtek. Könyvtörténeti szempontból, ha
lassan is, de a katolikus könyvkiadás — főként Nagyszombatra, Erdélyben a század
végén Csíksomlyóra alapozva - teret nyert." Látványosabb a könyvtárak gyarapodása
ott volt, ahol nemzetközileg is figyelemre méltó módon jártak el például a ferencesek.
Az eljárás tudatosságra utal, ugyanis 1647 körül a Mariánus Provincia elrendelte az
összes rendház könyvtárának összeírását, majd a megkapott katalógusokból össze¬
állítottak egy , ideális könyvtárat" bemutató jegyzéket. A török hódoltság határán
lévő Gyöngyös, vagy a hódolt részek katolikus híveit is segítő Németújvár és Szakolca
könyvtárainak anyaga a XVII. század második felére a rend vállalt feladataihoz
Sajátos, de megfontolandó szempontból elemzi ezt a korszakot MIHÁLYI P. 2016.
A Habsburg berendezkedési törekvéseket természetszerűleg másként lätja a magyar törtenetiräs (KALMAR-VAR¬
Ga J. J. 1993; KALMÁR-VARGA J. J. 2010), másként a magyar iskolázottsággal külföldön élők (BÉRENGER-KEcs¬
KEMÉTI K. 2008, 68-118., BÉRENGER 2010, 133—166.), és a külföldi szakirök (Hopson 2007).
B EcsEpy2021a, 471.
4 Vö. EcsEpy 2012; EcsEpv 2021a.
5 Monox-Zvara, Adattar 19/5, 2023, 17-30. Zvara Edina késziil6 MTA doktori értekezésében kiemelt helyet
szentel e katalógus összeállítása körülményeinek tisztázására. Bevezető előadást tartott erről a Bölcsészettu¬
dományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályán a régi magyar irodalomtörténeti
oktató- és kutatóhelyekkel közösen rendezett vitaülésen 2023. november 28-án, A Mariánus Provincia könyvei a
17. század közepén címmel.
11