Oldal 14 [14]
Bevezetés: A könyvtári rendszer és az olvasmányok változásai egy átmeneti korszakban
igazítottnak mondható." A betelepülő piaristák első könyvgyűjteményeinek temati¬
kai összetétele utal egy újfajta kulturális és tudományos ízlésre, oktatási hozzáállás¬
ra." A jezsuita könyvtárak a rend nemzetközi szervezettsége mentén gyorsan gyara¬
podtak, követve a rend könyv-, illetve könyvtári stratégiáját." A bencés és ciszterci
rend újraélesztéséhez az osztrák rendházaknak jutott lehetőség — Tihany Altenburgé
lett, Zirc Lilienfeld filiájaként kezdte újra működését stb. —, de sajnos a könyvtárak
újjáépítéséről kevés adatunk van." Azzal kapcsolatosan, hogy milyen lehetőségeik
voltak azoknak a rendházaknak, amelyek a török által elfoglalt területektől viszonylag
távolabb helyezkedtek el, jó példa a lepoglavai pálosoké. Az itt a kora XVI. században
alapított rendi szemináriumot a XVII. század végére sikerült felsőfokú filozófiai és
teológiai oktatóhellyé fejleszteni, a XVIII. század elején (1710) új könyvtárteremben
helyezték el az addigra korszerűvé gyarapított állományt."
Az egyházmegyei szemináriumok munkájának az elindítása is megtörtént helyen¬
ként már a XVII. század végén, azonban jól látható könyvhiánnyal. Akár ez egri,
akár a váci szemináriumi könyvtár állományának jegyzékét nézzük, bizony szerény,
30-50 könyvvel indult el a munka."
A szatmári béke (1711) után elkezdődött a Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfe¬
jedelemség tényleges integrálása az akkor még csak a Szent Német-római Birodalom
részeként létezett Habsburg Impériumba. A magyar rendeknek az osztrák örökösö¬
dési háborúban tanúsított támogatása a bécsi udvar és a magyar nemesség közti fe¬
szültség oldódását is eredményezte.?? A század első felében is, de hangsúlyosan Mária
Terézia uralkodása alatt a magyar arisztokrácia integrálása az új hatalmi szerkezetbe
jelentősen haladt előre. Annyira még nem előreszaladva, ahogy Szilágyi Adrienn és
Gyáni Gábor impozáns összefoglalásának? címe (Az arisztokrácia tündöklése és bu¬
kása Magyarorszägon, 1700-1957) sejteti. A könyv kiváló, a címben jelzett időhatár
azonban a mondandójukkal nagyobb összhangban álló lenne, ha mondjuk az 1760—
1957 közti időt jelezné. Hiszen a X VIII. század első felévelkapcsolatos megállapításaik
Gyöngyösön és Németújvárt a meglévő könyvanyag kéziratos bejegyzései tájékoztatnak a szerzeményezés ide¬
jéről, a XVII. századból már vannak kisebb/részleges könyvtárösszeírások: Németújvár (Zvara, ADATTAR
19/1, 2001, 322—323.), Gyöngyös (ZvARA, ADATTÁR 19/1, 2001, 310-316.), Kassa (ZVARA, ADATTÁR 19/1,
2001, 316—321.). Szakolcáról azonban egy szép, 1662-ben összeállított állománykatalógus maradt ránk (ZvARA,
ADATTAR 19/1, 2001, 324-364.; Zvara 2012a; Zvara 2021).
7 Holl B. 1992; a kesöbbiekben ez mär sokkal nyilvänvalöbb: Hecvı F. 1978; Hecvı F. 2016a.
A legmodernebb összefoglalása a kérdésnek: VACALEBRE 2016. A magyarországi jezsuita könyvtárakat lásd:
Farkas G. F.-MoNok-PozsÁR-VARGA A., ADATTÁR 17/1, 1990; FARKAs G. F. ADATTÁR 17/2, 1997; ZvARA,
ADATTÁR 19/1, 2001, 365—434.; MoNok-ZvARA, ADATTÁR 19/5, 2023, 69-88.
A különféle rendek irodalmi, művelődéstörténeti szerepéről a rendtörténeti konferenciák impozáns rendezvényso¬
rozat, illetve a kiadott konferenciaanyagok tanúskodnak (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Művelődéstörténeti
mühely, Rendtörteneti konferenciák, sorozatszerk. ŐzE Sándor, Budapest, 2005-). À nyugat-magyarorszägi cisz¬
terciekröl Burgenlandban monumentälis kiallitast rendeztek: Perscuy, red., 800 Jahre..., 1996.
20 Knapp 1992, 194-195.; Monox-Varcea A. 2009.
21 "Lásd BirskEY 2007; Boros 2021, Monox-Zvara, ADATTAR 19/5, 2023, 127-128.
2 Máig kiindulópontul szolgáló alapvetés: KosáRY 1996. Az 1740-től kezdődő korszak politikai viszonyairól, mű¬
velődéséről läsd BaLAzs E.-KrAsz-Kurucz, szerk., Hetköznapi elet..., 2007. Vö. BERENGER 2010, 266-329.
25 GYÁNI-SZILÁGYI A. 2024.
12