történetéhez vezet majd el, hogy az ő egyszerre kétségekkel és homá¬
lyokkal teli és mégis dicsőséges sztorija egy másik, mennyei történetet
is ír már? Mintha e kis próféta iránti szeretetből ismételte volna meg
Jézus maga is a hajón alvást, éspedig a legnagyobb nyugalommal,
mialatt ugyanúgy rettenetes vihar tombolt a Genezáret-tavon, mint
egykor Jónással a tengeren, s őt is a tanítványainak kellett kétségbe¬
esetten felébresztenitik (Mk 4,38).
A próféta e krisztusi vonását erősíti meg az is, hogy bámulatra
méltó elszántsággal maga kéri a tengerészektől, vessék a háborgó ten¬
gerbe, mert tudja, hogy akkor az le fog csendesedni. Ő maga ajánlja
fel az áldozatot a többiek megmenekülése érdekében: , Ő pedig mondta
nékik: Fogjatok meg és vessetek engem a tengerbe, és megcsendesedik
a tenger ellenetek" (Jón 1,12). Azonban a mindenféle nemzetből össze¬
sereglett hajósokra a vihar során olyan erős istenfélelem nehezedik,
hogy vonakodva fogadják el Jónás ajánlatát, azt is csak elkerülhetetlen
végső megoldásként. Végül Jónás mégis a habokban landol.
Erre az Úr rendel -— vagy készít — egy nagy halat, amely először
elnyeli a prófétát, majd három nap és három éjjel után kiokádja a
partra. Ismeretes, hogy ezt a különös túlélést — vagy inkább a halálból
való új életre kelést —, amelyben Jónás a tenger mélyéből és a hal
gyomrából kiszabadulva részesült, az Ember Fia a maga halála és
feltámadása jelének nevezte: , E gonosz és parázna nemzetség jelt kíván;
és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele. Mert amikép¬
pen Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában, azon¬
képpen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyom¬
räban” (Mt 12,39-40).
Különös paradoxon: Istennek ez a problematikus, nagyon is esendö
szolgája, akinek a számlájára Klaus Heinrich berlini vallásfilozófus
ráadásul háromszoros árulást ír — merthogy Isten kegyelme, hosszú¬
tűrése és jósága ellen lázad -, szinte már eljátssza azt, ami a Messiäs¬
sal történni fog. Az mintegy megtörténik vele az akarata és a tudomása
ellenére. S ettől fogva magán hordja, a mélység által elnyelt és az életbe
visszatért testén hordozza a megváltás kegyelmét, és ezt kellene elfo¬
gadnia a mai történeti becslések szerint milliós várossá nőtt Ninivét
illetően is, akarata és hite ellenére. Ő maga testileg hordozza az ítélet
valóságosságát, amit megélt a hal gyomrában, és a krisztusi üzenetet
is, a Mindenhatóhoz bűnbánattal fordulás univerzális érvényességét.