Page 65 [65]
OCR
A filozófia fél évszázada az ELTETTK-n | 63 érdemes utalni: a marxizmus értelmezése körüli intellektuális küzdelmekre, valamint az egyetemi ideológiai munka színvonala emelésének, a marxizmus hatékonyabb egyetemi oktatásának a törekvéseire. A marxista filozófia értelmezésének és újraértelmezésének aktuális kérdéseit legexplicitebb formában az akkori Magyarországon a Márkus György, Tordai Zádor, Vajda Mihály és mások által kezdeményezett irányzat vita tematizálta.? A vita centrumában a marxizmus , hivatalos" marxista-leninista változatának, az, ún. , terjedelmi" felfogásnak (a marxista filozófia két összetevője a dialektikus és a történelmi materializmus) bírálata állott: a marxista filozófia vajon a valóság, azaz a természet, a társadalom és a gondolkodás legáltalánosabb törvényeinek tudománya vagy a gyakorlat filozófiája? Vannak e természettörvényszerű történeti fejlődéstörvények a társadalomban vagy nincsenek? Vajda Mihály - aki akkoriban foglalkozott Lukács Történelem és osztálytudat című híres műve magyar kiadásának? előkészületeivel - állást foglalt a természettudomány és a filozófia éles megkülönböztetése mellett," s a Történelem és osztálytudat Lukácsához hasonlóan a marxista filozófia feladatát a társadalmi gyakorlat értelmezésére korlátozta. Mindkét filozófus álláspontja kritikusan értékelte és elutasította a marxi filozófiai módszer, a dialektika alkalmazását a természet értelmezésében; a természetdialektika, miként Lukács mondotta volt, Engels hegeliánius tévedése. Lukács szóban forgó könyvében megjelent ugyan Marxista fejlődésem: 1918-1930 című 1967-es írása," amelyben tévedésnek mondta a természetdialektikát korábban élesen elutasító álláspontját, azaz azt, hogy a marxista filozófiát mint társadalomfilozófiát fogta fel, de ez az önkritika láthatóan nem mindenkire hatott. Annál is inkább, mert Lukács noha önkritikájának szellemében dolgozott 1964-70 között (végül befejezetlenül maradt) A társadalmi lét ontológiájáról című művén, amelyet többek között úgy is tekinthetünk, mint a Történelem és osztálytudat Lukács számára már elfogadhatatlan álláspontjainak korrigálására tett kísérletet, de tanítványainak köre nem tudta és nem akarta elfogadni Lukács új ontológiai pozícióját. Az 1968-69-ben zajló megbeszéléseiken szembesítették Lukácsot az ontológiájára vonatkozó kritikäikkal.'? ® "Márkus György: ,,Vitak és iranyzatok a marxista filozöfiäban.” Kortärs, 12.evf., 1968/7, 1109-1128. A Márkus által felvetett kérdésekkel kapcsolatban különféle fórumokon sokan állást foglaltak. Lukács György: Történelem és osztálytudat. Szerkesztette: Vajda Mihály. Magvető, Budapest, 1971. Vajda Mihály: , Objektív természetkép és társadalmi praxis." Magyar Filozófiai Szemle, 11. évf., 1967/2, 317-325. 4 Lukács Gy.:i. m. 695-735. 12 Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Márkus György - Vajda Mihály: , Feljegyzések Lukács elvtársnak az Ontológiáról 1968-1969." Magyar Filozófiai Szemle, 22. évf., 1978/1, 88-115. 10
