OCR
62 | ROPOLYILASZLO - SZEGEDI PÉTER van egy (ha nemis önéletrajzi, de) önreflexív jellege is - ennek minden előnyével és hátrányával egyetemben. 1. A TTK Filozófia Tanszék létrejötte A Tanszék létrehozása (és majdani megszüntetése is) politikailag/kultúrpolitikailag erősen motivált döntések következménye. Meghatározó jelentőségűek voltak a filozófia jellegére és politikai/kultúrpolitikai jelentőségére, valamint a tudományok társadalmi/kulturális szerepére vonatkozó korabeli ideológiai elképzelések és törekvések. Az ELTE TTK-n 1968 novemberében hozták létre az önálló Filozófia Tanszéket. A TTK hallgatóinak filozófiai oktatását ezt megelőzően, immár nagyjából egy évtizede az ELTE Bölcsészettudományi Karán - különféle, gyakran változó konstrukciókban —- működő Filozófiai Tanszék végezte. Mivel a bölcsészkari tanszék az egész egyetem marxista filozófiai oktatásának ellátása mellett filozófusokat is képzett, a jelentős mértékben eltérő oktatási feladatok ellátására 1966-tól a tanszék oktatóiból létesítettek egy, a , Bölcsészettudományi Kar filozófia szakos hallgatóival foglalkozó", valamint egy, a , Bölcsészettudományi Kar nem filozófia szakos hallgatóival foglalkozó", és egy, a „Termeszettudomänyi Kar hallgatóival foglalkozó" csoportot. A TTK-s hallgatókat oktatók (változó összetételű) csoportja 7 főből és egy adminisztrátorból állt. A TTK-s Tanszék lényegében ennek a csoportnak önálló tanszékként a TTK-ra való áthelyezésével keletkezett. Érdemes legalább röviden felidézni ennek az adminisztratív aktusnak az ideológiai, politikai kontextusát. Ehelyütt aligha szükséges és nem is lehetséges az 1960-as évek kulturális és politikai viszonyainak ismertetése. Az mindenképpen nyilvánvaló, hogy a , nyugati" forradalmi mozgalmak akcióira és Csehszlovákia , keleti" megszállására vezető kulturális és politikai folyamatok elkerülhetetlenül hatottak a magyarországi politikai helyzetre is." Mindemellett a nélkülözhetetlennek látszó gazdasági reformok (,új gazdasági mechanizmus?) itt is kulturális és politikai előzményeket feltételeztek és efféle következményeket vontak maguk után. Mostani témánk szempontjából mindenekelőtt két terület folyamataira 7 Kétjellemző életkép (RL) a korabeli ELTE TTK-ról: 1. Marx György az Elméleti Fizika Tanszék profeszszora 68-ban, a másodéves fizikus hallgatók számára tartott elméleti fizika órán egyszer csak kifakadt: , Párizsban a diákok a barikádokon küzdenek, de ti még egy egyszerű kérdést se mertek feltenni az előadónak!" 2. A csehszlovákiai megszállást Makó István, a fizikus hallgatók kedvelt filozófiatanára (akkor még a BTK, de hamarosan már a TTK Filozófia tanszékének oktatója) az összes fizikus hallgatót összehívó gyűlésen értelmezte. Ezen az eseményen se záporoztak a kérdések.