Oldal 27 [27]
OCR
A budapesti tudományegyetem filozöfiatanärai 1945-1948 között | 25 álláspontja, hogy nem hajlandó továbbra sem ortodox marxista szempontok szerint előadni. Az igazság egyes csoportok felfogásától független. Azt tartja feladatának, hogy az ifjúságot a tiszta igazságra tanítja, és ennek szellemében az ész evidenciájára épít. Ennek az az értéke, hogy ennek alapján tárgyilagosan tudja nézni az ellentétes felfogásokat is. Munkässägäböl is ez derül ki.” Feleletei hosszas tanácskozásra késztették a bizottság tagjait, akik végül kimondtäk nyugdijazäsät.°' A döntés ellen az érintett persze azonnal tiltakozott, így az utolsó szó, immáron bűnügyként, a Budapesti Népbíróság asztalára került, mint igazoläs fellebbezes.°? Az öt nepbirö (Hegyhäti Istvan, Hirsch György, Forrö Lajos, Haläsz Ernö, Botär Bälint), valamint az egy tanäcsvezetö birö (Gerenday Zoltán) és a népügyész (Resofszky Sándor) pontosan tisztában lévén a vádlott személyével alaposan kivizsgálta az Igazoló Bizottság döntését, és egy 1945. október 3-án tartott nyilvános tárgyalás után október 10-én egy szigorú, de a megváltozott politikai viszonyok között alapjában véve megalapozottnak tekinthető határozatot hozott: meghagyva közszolgálatban, megfedték a professzort. A népbírósági határozat indoklása ugyan megemlítette rendkívül termékeny szellemi tevékenységét, viszont 1931-1938 közötti kormánypárti országgyűlési képviselőségét, képviselőházi alelnöki és elnöki tisztségeit, mint Gömbös, Darányi és Imrédy demokráciaellenes és fasisztajellegű kormánypolitikáját támogató működést, határozottan elítélte. A dokumentum kimondta: neki is közvetlen szerepe volt az ország Németország oldalán történő háborúba sodródásában. Továbbá megszavazta az első zsidótörvényt, e mellett pedig tekintve, hogy a fent említett kormányok politikája a nemzet valódi érdekével - értsd a népbíróság szellemiségével - szemben állott, ezért Kornis politikai ténykedésével és nyilvános szerepléseivel bizonyos mértékben sértette a nép érdekeit. Ezekért pedig a népbírók szerint felelősség terhelte. Tudományos munkásságát a bíróság egyaránt vizsgálta. Két könyve, az 1940-ben megjelent Tudós fejek és az 1942-ben kiadott Magyar politikai hősei című munkáiban a Berzeviczy Albertről, Tisza Istvánról és Horthy Miklósról írt jellemrajzai tartalmát és egyes kitételeit dicsőítőnek és magasztalónak ítélték, ekként azok sértették a demokratikus népi felfogást és érdekeket. Kimondták: Kornis nyilvánvalóan azonosította magát a méltatott és jellemzett személyek állásfoglalásával. E művek a jobboldali ideológia szolgálatában álltak, s nem tettek jó szolgálatot a háború felé sodródó nemzetnek. 50 HU BEL, XVII.1658. c. Igazoló Bizottsági jegyzőkönyvek 1945-1946. V. ülés, 1945. július 12. 51 Do. °° HU BEL XXV 1 b 1945 1093 I 0267524.
