Oldal 27 [27]
A budapesti tudományegyetem filozöfiatanärai 1945-1948 között | 25
álláspontja, hogy nem hajlandó továbbra sem ortodox marxista szempontok
szerint előadni. Az igazság egyes csoportok felfogásától független. Azt tartja
feladatának, hogy az ifjúságot a tiszta igazságra tanítja, és ennek szellemében
az ész evidenciájára épít. Ennek az az értéke, hogy ennek alapján tárgyilago¬
san tudja nézni az ellentétes felfogásokat is. Munkässägäböl is ez derül ki.”
Feleletei hosszas tanácskozásra késztették a bizottság tagjait, akik végül ki¬
mondtäk nyugdijazäsät.°' A döntés ellen az érintett persze azonnal tiltakozott,
így az utolsó szó, immáron bűnügyként, a Budapesti Népbíróság asztalára ke¬
rült, mint igazoläs fellebbezes.°? Az öt nepbirö (Hegyhäti Istvan, Hirsch György,
Forrö Lajos, Haläsz Ernö, Botär Bälint), valamint az egy tanäcsvezetö birö
(Gerenday Zoltán) és a népügyész (Resofszky Sándor) pontosan tisztában lé¬
vén a vádlott személyével alaposan kivizsgálta az Igazoló Bizottság döntését,
és egy 1945. október 3-án tartott nyilvános tárgyalás után október 10-én egy
szigorú, de a megváltozott politikai viszonyok között alapjában véve megalapo¬
zottnak tekinthető határozatot hozott: meghagyva közszolgálatban, megfedték
a professzort.
A népbírósági határozat indoklása ugyan megemlítette rendkívül termékeny
szellemi tevékenységét, viszont 1931-1938 közötti kormánypárti országgyű¬
lési képviselőségét, képviselőházi alelnöki és elnöki tisztségeit, mint Gömbös,
Darányi és Imrédy demokráciaellenes és fasisztajellegű kormánypolitikáját
támogató működést, határozottan elítélte. A dokumentum kimondta: neki is
közvetlen szerepe volt az ország Németország oldalán történő háborúba sodró¬
dásában. Továbbá megszavazta az első zsidótörvényt, e mellett pedig tekintve,
hogy a fent említett kormányok politikája a nemzet valódi érdekével - értsd
a népbíróság szellemiségével - szemben állott, ezért Kornis politikai ténykedé¬
sével és nyilvános szerepléseivel bizonyos mértékben sértette a nép érdekeit.
Ezekért pedig a népbírók szerint felelősség terhelte.
Tudományos munkásságát a bíróság egyaránt vizsgálta. Két könyve, az
1940-ben megjelent Tudós fejek és az 1942-ben kiadott Magyar politikai hősei
című munkáiban a Berzeviczy Albertről, Tisza Istvánról és Horthy Miklósról írt
jellemrajzai tartalmát és egyes kitételeit dicsőítőnek és magasztalónak ítélték,
ekként azok sértették a demokratikus népi felfogást és érdekeket. Kimondták:
Kornis nyilvánvalóan azonosította magát a méltatott és jellemzett személyek
állásfoglalásával. E művek a jobboldali ideológia szolgálatában álltak, s nem tet¬
tek jó szolgálatot a háború felé sodródó nemzetnek.
50 HU BEL, XVII.1658. c. Igazoló Bizottsági jegyzőkönyvek 1945-1946. V. ülés, 1945. július 12.
51 Do.
°° HU BEL XXV 1 b 1945 1093 I 0267524.