Page 153 [153]
Függelék
nemcsak az adott vállalkozásból, de a más közös vállalkozásból való
kirekesztést is magába foglalja. Ezért tehát ha valamely kérdésben felha¬
gyunk a közös megoldással, az gyengíti az egyébként meghagyni kívánt
közös vállalkozások erejét is. Ez a tény a játékelméletből is következik,
és megmagyarázza, hogy a különféle gazdasági jellegű kapcsolatok,
viszonyok összefonódása miért oly gyakori (Dasgupta 2007).
A helyi ökoszisztémák azért is vannak gyakorta közösségi tulajdon¬
ban és kezelésben, mert a különféle állatok mozgásban vannak. A moz¬
gás, elmozdulás összefogja és egyesíti az ökoszisztémák alkotórészeit.
Egy tengerparti ökoszisztémát bajos lenne részekre bontani: a halak
minduntalan arrébb úsznak. A 2. részben már szóltunk arról, hogy
az ökoszisztémák termelékenysége (produktivitása) nagyobb, mint az
egyes részterületeik termékenységének összege. Az ökoszisztémák így
e tekintetben nem oszthatók fel. De még ha úgy határoznánk is, hogy
az egyes részek egyike sem alakítható át más használat céljára, mint az
eredeti volt, a feldarabolás eredménye nem lenne hatékony, épp a mozgó
részek által okozott externáliák miatt. A közösségi használat internali¬
zálja ezeket az externáliákat. Persze magánmonopóliummal is el lehet
kerülni az externáliák létrejöttét, de ezzel a közösség egy tagja túlontúl
nagy hatalomhoz jutna.
Más lapra tartoznak, különösen a sűrűn lakott területeken, a me¬
zőgazdaságiterületek. A munkaerő és a tőke a termelés alapvető té¬
nyezői. A beruházások rendkívül meg tudják növelni egy földterület
termelékenységét. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek közös
kezelése komoly igazgatási-irányítási nehézségekkel járna, ideértve a
potyautas-hozzáállást a beruházási költségek tekintetében. Ha semmi
sem ösztönzi a beruházásokat, újításokat, akkor a fejlődés megáll, sőt
vissza is fordulhat. A volt Szovjetunió területén valaha működött ter¬
melőszövetkezetek tapasztalatai pont ezt tanúsítják. Kivételt jelentettek
ez alól a szabály alól a szubszaharai régiónak azok a területei, amelyek
nagycsaládok tulajdonában voltak, de csak azért, mert bőven állt rendel¬
kezésre terület, és mert a rossz talajok miatt hosszan kellett ugaroltatni.
Persze az is lehet, hogy a termelékenység épp azért maradt alacsony,
mert a nagycsaládé volt a terület, és nem személyes tulajdonban állt.
Mint a társadalomtudományokban általában, az oksági kapcsolatok itt
is oda-vissza érvényesek.
151