Page 153 [153]
OCR
Függelék nemcsak az adott vállalkozásból, de a más közös vállalkozásból való kirekesztést is magába foglalja. Ezért tehát ha valamely kérdésben felhagyunk a közös megoldással, az gyengíti az egyébként meghagyni kívánt közös vállalkozások erejét is. Ez a tény a játékelméletből is következik, és megmagyarázza, hogy a különféle gazdasági jellegű kapcsolatok, viszonyok összefonódása miért oly gyakori (Dasgupta 2007). A helyi ökoszisztémák azért is vannak gyakorta közösségi tulajdonban és kezelésben, mert a különféle állatok mozgásban vannak. A mozgás, elmozdulás összefogja és egyesíti az ökoszisztémák alkotórészeit. Egy tengerparti ökoszisztémát bajos lenne részekre bontani: a halak minduntalan arrébb úsznak. A 2. részben már szóltunk arról, hogy az ökoszisztémák termelékenysége (produktivitása) nagyobb, mint az egyes részterületeik termékenységének összege. Az ökoszisztémák így e tekintetben nem oszthatók fel. De még ha úgy határoznánk is, hogy az egyes részek egyike sem alakítható át más használat céljára, mint az eredeti volt, a feldarabolás eredménye nem lenne hatékony, épp a mozgó részek által okozott externáliák miatt. A közösségi használat internalizálja ezeket az externáliákat. Persze magánmonopóliummal is el lehet kerülni az externáliák létrejöttét, de ezzel a közösség egy tagja túlontúl nagy hatalomhoz jutna. Más lapra tartoznak, különösen a sűrűn lakott területeken, a mezőgazdaságiterületek. A munkaerő és a tőke a termelés alapvető tényezői. A beruházások rendkívül meg tudják növelni egy földterület termelékenységét. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek közös kezelése komoly igazgatási-irányítási nehézségekkel járna, ideértve a potyautas-hozzáállást a beruházási költségek tekintetében. Ha semmi sem ösztönzi a beruházásokat, újításokat, akkor a fejlődés megáll, sőt vissza is fordulhat. A volt Szovjetunió területén valaha működött termelőszövetkezetek tapasztalatai pont ezt tanúsítják. Kivételt jelentettek ez alól a szabály alól a szubszaharai régiónak azok a területei, amelyek nagycsaládok tulajdonában voltak, de csak azért, mert bőven állt rendelkezésre terület, és mert a rossz talajok miatt hosszan kellett ugaroltatni. Persze az is lehet, hogy a termelékenység épp azért maradt alacsony, mert a nagycsaládé volt a terület, és nem személyes tulajdonban állt. Mint a társadalomtudományokban általában, az oksági kapcsolatok itt is oda-vissza érvényesek. 151
