Page 139 [139]
21. Intézményeink és rendszereink átalakítása
figyelhet, eltér attól, amit a nemzeti kormány egy meghatalmazott¬
ja tud és megfigyelhet. Továbbá a jól működő intézmények sem nem
teljesen merevek, sem nem teljesen rugalmasak, ,,policentrikusak” és
»rétegesek”, ami azt jelenti, hogy a különböző szervezetek, közösségek
és egyének valamennyi szintjének tudását és nézőpontját összegyűjtik
és terjesztik.
Közhelyes megállapítás, hogy ma egy rendkívüli mértékben össze¬
kapcsolódott világban élünk. Ezt az évek során ünnepelték, mivel a
munka gyümölcsét az egyik helyről a másikra rövid idő alatt el lehet
szállítani. Adott helyen felmerülő ötletek és gyakorlatok az egyének és
áruk mozgásával gyorsan eljutnak más helyekre. Azonban a káros hatá¬
sok is ugyanilyen sebesen jutnak el. Ez fájdalmasan nyilvánvalóvá vált a
COVID-19 gyors terjedésével.
Ami az intézményeket hatékonnyá teszi, az különösen a globális köz¬
javak kezelésében nyilvánul meg. A kizárólagos gazdasági övezeteken
kívül az óceánok közjavak. Egyben minden nemzet szabad hozzáféré¬
sű, közös tulajdona." Mivel globális közjavak (az 1970-es években az
emberiség közös örökségének nevezték), a halászati jogokért szedett
számviteli járulékok és a túrahajózási, valamint áruszállítási célú ten¬
gerhasználat után felszámolt díjakat begyűjthetnék és szétoszthatnák a
nemzetek között. Az 1970-es években élénk vita folyt a globális járadé¬
kok összege körül, amelyeket adóként lehetne begyűjteni a tengeri erő¬
források vonatkozásában (pl. a tengerfeneket borító mangán buckák), az
elgondolás az volt, hogy az adóbevételeket fejlesztési támogatás céljára
használhatnák. A javasolt Globális Oceánügyi Megállapodás, amelyről
jelenleg az ENSZ tagállamai tárgyalnak, lehetőséget nyújt az igazgatási
hiányosságok orvoslására a jelenlegi szupranacionális megállapodások
keretein belül a biodiverzitás-nyomkövetés és -megőrzés kezelésére.
Egyes ökoszisztémák a globális közjavak jellemzőivel bírnak, de nem
felelnek meg a globális közös fogalmának, mivel országhatárokon belül
helyezkednek el. Erre példa a trópusi esőerdő.
A több országra kiterjedő folyómedrek kezelése egy regionális pél¬
da. Jogos feltenni a kérdést, hogy a gazdaságaink, megélhetésünk és
jóllétünk sorsa a nemzeti szuverenitáson alapulhat-e. Méltányosabb
megközelítés lenne fizetni azoknak az országoknak az ökoszisztémák
védelméért, amelyek szolgáltatásaira mindannyian támaszkodunk.
109 A 200 mérföldig terjedő kizárólagos gazdasági övezetek létrehozásával az ENSZ
tengerjogi egyezménye ki akarta küszöbölni a nemzetek ama késztetését, hogy ki¬
merítsék a tengeri erőforrásokat, de a technológiai és földrajzi előnyök fenntartják
a káros hatású ösztönzőket.
137