Page 111 [111]
16. Eszközök arbitrázsa
amennyit akarunk." A közösségi befektető tisztában lesz azzal is, hogy
az olyan közösségek lakóinak, akik egy gazdag biológiai sokféleséggel
rendelkező térségben élnek, nincsenek jogaik a térséghez, és lakóhelyük
elhagyására kényszerülhetnek olyan kormányok miatt, amelyek segítik a
bányászni, legeltetni vagy ültetvényt telepíteni szándékozó vállalatokat.
Mivel a közösségi befektető felismeri az emberi jogok és az emberek
által lakott ökoszisztémák jelentőségét (a biodiverzitás abban az egyedi
régióban globális közjószág), pozitív értéket tulajdonít ezeknek — az
általa becsült számviteli ár pozitív lenne —, azonban ezt követően foly¬
tatná a fentiekben kifejtett érvelés alkalmazását. Az érvelés ebben a
konkrét példában arra vezethetné, hogy egy olyan magas árat szab meg
a régió vonatkozásában, ami nem tárgyalható, ami a számára azt jelen¬
tené, hogy a régiót soha nem lehetne fejlesztéssel átalakítani. Agitálni
fog egy olyan nemzetközi megállapodásért, ami a régió globális esz¬
közportfólióban tartását célozza, amely megállapodás feltételezhetően
rendelkezne a régió önkormányzatainak fizetett összegekről is, hogy ne
engedélyezzék a helyi környezet tőkejavakká alakítását, amelyek csak
ellátó ökoszisztéma-szolgáltatások céljára használhatók.
Ha nehéz a megtérülési ráták előrejelzése a piacon, még nehezebb
a befektetés megtérülésének előrevetítése olyan eszközök esetén, ame¬
lyeknek nincs piacuk. Eppen ezért a közösségi befektető dolga még
nehezebb, mint a magánbefektetőé. A piacon ingyenes ökoszisztéma
hozamának méréséhez ökológiai ismeretek szükségesek. Ha a tőkejó¬
szág, amiben a közösségi befektető gondolkodik, tengeri halászterület,
a hozam a halállomány biomassza-növekménye, amely egy év múlva
rendelkezésre állna, ha ma egy egységnyivel kevesebbet halásznának le.??
Mivel a halállományok a normál üzletmenet szerint várhatóan csökken¬
ni fognak a termelt tőke állományához képest, a közösségi befektetőnk
azt várja, hogy a tengeri halállományok számviteli ára az államkötvé¬
nyekhez képest idővel emelkedni fog. Tehát a halászterület megtérülési
rátája — és mivel polgárként gondolkodik a befektetésről, a zársadalmi
megtérülési rátája — annak (számviteli) tőkenyereséggel növelt hozama
lenne. Ha az általa tekintett eszköz a szén-dioxid-kibocsátásunk elnye¬
lőjeként szolgáló légkör, annak társadalmi megtérülési rátája a károk egy
év múlva megvalósuló csökkenése lenne, amelyet az emberiség élvezhetne,
§7 A valóságban a járadékok nem egyenlők nullával a piacon; negatívak, mégpedig a
kormányok által az embereknek nyújtott tömeges támogatások miatt, hogy a Ter¬
mészetet kihasználják (9. szövegdoboz).
Egy ökoszisztémában a biomassza az abban lévő élő anyag tömege, amelyet töme¬
gegységben, például kilogrammban mérnek.
109