Page 110 [110]
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI
értékének összegével. Az utóbbi tartalmazza a tőkenyereséget. Ezért a
részvénybe történő befektetés megtérülési rátája egyenlő az egy év alatt elért,
egy részvényegységre eső hozam és tőkenyereség összegével.
Ezzel szemben az államkötvény 1 fontra vetített kamata az államköt¬
vény hozama lenne. Az év végén a befektető államkötvényben tőkésített
vagyona az az összeg lenne, amelyet az államkötvény beváltásakor kap.
Vagyis az államkötvénybe történő befektetés megtérülési rátája az államköt¬
vény után járó éves kamat. A befektető vagyona az év végén a választása
szerinti portfólióba való kezdeti befektetés plusz az elért megtérülés.
Így nyilvánvaló, hogy az értékmaximalizálás a magánbefektetőt olyan
portfólió választására ösztönzi, amelyben, a kockázatok kiigazításával,
az eszközök azonos megtérülési rátát kínálnak. Ezt a szabályt hívjuk
arbitrázs-feltételnek." A befektető pedig inkább portfóliót tart, mint¬
sem egyedi eszközt, hogy az egyéves időszakban csökkentse a vagyonát
érintő bizonytalanságot (vagyis, a mondás szerint, nem egy lóra tesz fel
mindent).
Két magánbefektető nem valószínű, hogy azonos portfóliót tartana,
ha másért nem, mert kockázatértékelésük különbözik, ahogy a kocká¬
zathoz való hozzáállásuk is. Azonban az alapgondolat marad: az esz¬
közkezelés magába foglalja a befektetések megtérülési rátájának összevetését.
A kis magáneszköz-kezelő szempontjából az árakat nem érinti a
portfóliójának a megválasztása, azonban a polgár számára, aki pró¬
bál véleményt formálni az eszköz portfólióról, amelyet az emberiség¬
nek tartania kellene, a megtérülési ráta becsléséhez használt árak nem
lesznek függetlenek az általa támogatott portfóliótól. Észre fogja ven¬
ni például, hogy az óceánok és a légkör tekintetében sem piacok, sem
társadalmi intézmények nincsenek, amelyek közvetítenék a haszná¬
latukat, ami azt jelenti, hogy az áruk zéró. A halászati vállalatoknál
kétségtelenül felmerülnek a lehalászási költségek, de ebbe csak a hal
szállítási költségeit számítják bele az óceántól a piacig; a költség nem
tartalmazza sem a bérleti díjat, amelyet a globális közösségnek a kifo¬
gott halak után fizetniük kellene, sem a kárba veszett járulékos fogás
költségét, amelyet visszadobnak a vízbe. Hasonlóképpen, nincs glo¬
bális adó a szén-dioxid-kibocsátáson; nagyjából annyit bocsátunk ki,
§6 "Ha az egyik eszköz várható megtérülési rátája, a kockázatokkal kiigazítva, ma¬
gasabb lenne, mint a másiké, akkor az utóbbit nem venné fel a választása szerinti
portfólióba. Ez az arbitrázs lényege, amely a két vagy több eszközpiac közötti
árkülönbségeket használja ki.
108