Page 90 [90]
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI
szegénység megszüntetésére és (iii) a fenntartható fejlődés biztosítására."
Ez az álláspont felvet egy paradoxont: a globális termelés növekedését
elengedhetetlennek tartják az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez
szükséges források biztosításához, annak ellenére, hogy a globális ki¬
bocsátásnövelést eredményező módszerek köztudottan növelik a láb¬
nyomot."
A lábnyomunk nemcsak a bioszférából kinyert anyagokból tevődik
össze, hanem azokból az átalakított anyagokból is, amelyeket elhelye¬
zünk benne. Amit az emberi használatra igénybe veszünk, azt visz¬
sza is kell juttatni. Azonban a növekedés és fejlődés makrogazdasági
modelljei, amelyeket a gazdasági és pénzügyminisztériumokban és a
tervezési bizottságokban alkalmaznak, nem veszik figyelembe, hogy
az anyagnak egyensúlyban kell lenni — a forrástól a végső elhelyezésig.
A tartósan megmaradó szennyező anyagok, mint például a műanyagok
(zacskók és tartályok), a nejlon (halászhálók és műszálas textíliák), mér¬
gező vegyi anyagok (rovarirtók és gyomirtók), valamint a fémek és ás¬
ványi anyagok (vas-szulfid, higanyvegyületek) a hulladék olyan példái,
amelyeknek káros hatásuk van a talajokra és a víztestekre. Még (talán
különösen!) a biológiailag lebomló hulladékot is számításba kell venni.
Nincs értelme azt képzelni, hogy ha a hulladék biológiailag lebomló,
akkor nem növeli a lábnyomot. Ha túlterheljük a Természetet ilyen
hulladékkal, a lebomlás folyamata módosítja az élővilágot, ez pedig más
ökoszisztéma-szolgáltatásokat veszélyeztet. A gyógyszerek, például az
antibiotikumok, és a divattermékek, mint a kozmetikumok, szennye¬
zik a talajt és a víztesteket. Káros hatással vannak az élelmiszerekre,
amelyeket elfogyasztunk, a vízre, amit megiszunk, és a levegőre, amit
belélegzünk. A műtrágyák és az állattenyésztésből származó hulladék
a mezőgazdasági termelés másik végén hulladékként jelenik meg, ami
a folyókban és víztestekben tápanyag-túlterhelést okoz, megszakítja a
nitrogénkörfogást. Még a gazdaságaink által kibocsátott szén-dioxid
is biológiailag lebomló: az elsődleges termelők nyelik el a fotoszinté¬
zis soran. De a túlterhelés a bioszféra éghajlat-szabályozó képességét
68 Úgy tűnik, hogy ez a hallgatólagos feltételezés áll az ENSZ SDG-k hátterében is
(1. szövegdoboz).
Továbbra is virágoznak a prosperáló világ víziói, amiben a Természet nem játszik
szerepet. Az ifjú klímaaktivista, Greta Thurnberg 2019. szeptemberi, az Egyesült
Nemzetek Szervezete előtt tartott beszédét kritizálva a Sky News szerkesztője így
fogalmazott a 77e Times c. lapban (2019. szeptember 27., 30. o.): , Az örök gaz¬
dasági növekedés nem puszta frázis, amit gúnyolódva kellene kiejtenünk, hanem
pontosan az, amire törekednünk kellene."
69
88