Page 69 [69]
OCR
8. A hatásegyenlőtlenség kezelése, 1: A globális fogyasztás szabályozó és a talajeróziót megelőző trópusi erdők közvetlen átalakításával. A tengereinkben a lehalászás 1950 óta csaknem a négyszeresére nőtt. A haszonnövények, rostok, bioüzemanyagok, faanyag, víz, hal és akvakultúra ellátó szolgáltatások jelenlegi és előre jelzett jövőbeli felhasználásának adatai hasonló, eszkalálódó igényekről szólnak. Ha el akarjuk kerülni annak a korlátnak a meghaladását, amit a Természet számunkra fenntartható módon biztosítani tud, miközben továbbra is kielégíti a humán népesség szükségleteit, a fogyasztási és termelési minták gyökeres átalakítására van szükség. Az élelmiszer-termelés a szárazföldi biodiverzitás hanyatlásának legjelentősebb előidézője. Azonban az emberiségnek kísérői is vannak. Földterületet használunk az élelem előállítására a házi kedvenceink számára is (macskák és kutyák). Egy, az állateledel iránti kereslettel foglalkozó becslés a közelmúltban azt találta, hogy ennek előállításához a globális mezőgazdasági területek 0,8—1,290-át használjuk, ami nagyjából az Egyesült Királyság területének kétszerese (Alexander et al. 2020). De ez semmi a hústermékekhez való ragaszkodásunkhoz képest. 2016ban az állatállomány a világ mezőgazdasági területeiből 3,28 milliárd hektárt foglalt el (6790). Ez az adat nem tartalmazza a gabonatermelés kb. 35%-ät, ami az ällati takarmänyozäst szolgälja (Foley et al. 2011). Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a mezögazdasägi földterületek állatállományt szolgáló aránya 7796 lenne.? Ha arra gondolunk, hogy a mezőgazdasági földterületek egykori fás vidékek, erdők, mezők, cserjések, lápok, mocsarak helyét vették át, és számításunkba bevonjuk az élelmiszer-termeléssel és -fogyasztással járó hulladékkibocsátást, akkor elkezdjük értékelni az ellátó szolgáltatások, különösen az élelmiszer-termelés iránti keresletünk és a szabályozó és fenntartó szolgáltatásokra vonatkozó szükségleteink közötti feszültség nagyságát. A világ népességének növekedésével egyre nagyobb problémává válik az elegendő élelmiszer fenntartható módon történő előállítása. Jelentős a hulladék mennyisége is (7. szövegdoboz): ahogy korábban megjegyeztük, az előállított élelmiszer mintegy egyharmada kárba vész vagy hulladékká válik (FAO, 2014; 2019). Ez több mint puszta irónia: miközben a világon élő emberek több mint 10906-a minden este üres gyomorral tér aludni, az élelmiszer a tehetősek számára mégis alulárazott. 52 Lásd Klein Goldewijk et al. (2017); Poore és Nemecek (2018). 67
