Page 64 [64]
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI
azokban az országokban, amelyekben a nagycsalád a norma. Először ezt
a két elhanyagolt problémát járjuk körbe (7—9. fejezetek).
6. szövegdoboz
A hatásegyenlőtlenség és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai
Az emberiség bioszférára gyakorolt globális hatását /-vel jelöljük,
a bioszféra megújulási ütemét pedig G-vel. Az J és G értékeit a bi¬
oszféra javainak és szolgáltatásainak számviteli értékén becsüljük,
nemzetközi dollár per évben kifejezve. I nem feltétlenül egyenlő
G-vel, hiszen, továbbra is a tavi halászat példájánál maradva, a kettő
közötti különbséget automatikusan kiegyenlíti a bioszféra állomá¬
nyában bekövetkező változás. Ez utóbbit (a bioszféra állományát)
, §7-sel jelöljük. § értékének csökkenését a bioszféra állapotának
hanyatlásaként értelmezzük. A szemléletesség kedvéért képzeljük
el, hogy minden ökoszisztémát a számviteli árán értékelünk, és §
a Földön létező összes ökoszisztéma számviteli értékének összege.
Az § nemzetközi dollárban kifejezett állomány. Ahogy a halászat
példájában is, G függ §-től, tehát ezt a függőséget így jelöljük: Gr5).
De csakúgy, mint §, G is korlátos.
N jelöli a világ népességét, y az egy főre jutó globális GDP, és
x annak a hatékonyságnak a numerikus mérőszáma, amellyel a
bioszféra által nyújtott javakat és szolgáltatásokat az általunk elő¬
állított és elfogyasztott végtermékekké alakítjuk. A globális GDP
így N szorozva y-nal, ezt Ny-nal jelöljük. Minél nagyobb a, annál
kisebb a lermészettel szemben támasztott igényünk azonos GDP¬
szint mellett. Fordítva, minél nagyobb Ny, annäl nagyobb a Ter¬
mészettel szemben támasztott igényünk azonos c érték esetén. Így
kifejezhetjük I-t, mint Ny/a, ezzel pedig megkapjuk a biodiverzitás
gazdasägtanänak lényegi alapegyenlôtlenségét, mert az (1) kifejezés
a globális hatásegyenlőtlenség (12. ábra).
5 Ennek egyszerű demonstrációja lenne, ha a lakóépületeket kétrétegű üvegezéssel
látnák el. a nőne, mivel ugyanazt a meleget élvezhetnék a villamos energiától vagy
gáztól való függés csökkenése mellett.
Az (1) egyenletben szereplő globális hatás kifejezését: Ny/x értelmezhetjük úgy is,
hogy a bármely értéke mellett N és y egymással fordítottan arányos kapcsolatban
állnak — például ha NM megduplázódik, akkor y-nak a felére kell csökkennie, ha a
globális hatást Nya állandó szinten akarjuk tartani. Számtanilag ez helyes, azon¬
ban félreértelmezhető. Ennek az oka az, hogy N és y nem függetlenek egymástól:
nekünk, embereknek nemcsak szánk, de kezünk és eszünk is van. Ezért y függ¬
venye N-nek. A Jelentés (4. fejezete) egy teljes tőke-modellt mutat be, amelyből
46
62