Page 173 [173]
VIDNYÄNSZKY ATTILA Es VISKY ANDRÁS SZÍNHÁZI VILÁGÁNAK JELLEMZŐI
általuk rendezett legsikeresebb előadások az emberi lét alapvető kérdéseit helye¬
zik középpontba. Következésképp a Visky által bevezetett latin nyelvű kifejezés
megfelelője a Tompa Andrea által használt, a huszadik század első évtizedeiben
megjelenő színházcsinálók kapcsán megfogalmazott létszínház lehet:
...egyes színházi gondolkodók nagyon eltérően ítélik meg a lét és színház viszonyát,
egymásra hatásának céljait, szükségességét, egyvalamiben egyetértenek: a színházat
nem lehet a léttől elszakított, szigorúan immanens esztétikai kategóriák szerint meg¬
ítélni, minthogy a színház sem létezhet az élettől/valóságtól függetlenül."
A létszínház és létdráma kapcsán Radnóti Zsuzsa az Ősvigasztalásról szóló ta¬
nulmányában a Tamási-drámát létdrámának nevezi abban az értelemben, hogy
a mű az emberi lét alapkérdéseivel foglalkozik, valamint olyan dimenziókat érint,
amelyeknek már emlékeit is tudatunk alá szorította civilizációs életformánk".""?
Hangsúlyozza, hogy a dráma költészet és valóság határán mozog, újszerűsége
leginkább akkor jelenik meg, amikor nem a cselekményvezetés, hanem a lét ősi
alapkérdései kerülnek fókuszba. Visky Tamási Ősvígasztalásáról, akkor még a
szakrális színház tágabb olvasatát kutatva megjegyezi, hogy ez a mű , sehova
nem tartozásával kimutatta a Tamási-drámák körüli vitákról, hogy az ellene
felhozott érvek, csakúgy mint a mellette felsorakoztatottak reménytelenül tárgy¬
szerűtlenek, és legjobban a jószándékú apologéták fedik el a játékok szakrális
színházi lényegét.""? Sepsi, aki a magyar szakirodalomban elsőként használja a
theatrum philosophicum terminust, a kifejezést Stéphane Mallarmé, Simone
Weil és Pilinszky János színházára alkalmazza. Sepsi a terminust Michel Foucault
G. Deleuze-zel foglakozó esszéjéből idézi."" A színház eszerint az eszme, a gon¬
dolat helyszíne, amely mentális képek egymás utánját tárja fel, és nem csupán
színdarabokat foglal magába, hanem egyfajta költői írásmódot is, valamint az
olvasást mint színre vitelt. A színházi előadás során megvalósuló cselekvés ha¬
tására a filozofikus gondolatok a színjáték eredményeként jelennek meg. Darida
Veronika Visky Mire való a színház? című kötetének elemzése kapcsán jelzi, hogy
a theatrum theologicum nem egy létező kategória, inkább olyan útirányt jelez,
amely mentén különböző színházi törekvések — mint például a már felsorolt
501 Tompa Andrea: A teatralitás dicsérete, Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és In¬
tézet, 2006, 11.
Radnóti Zsuzsa: Cselekvés-nosztaliga. Drámaírók színház nélkül, Budapest, Magvető, 1985, 59-60.
Visky András: Színház és rítus, Sepsiszentgyörgy, Tamási Áron Állami Magyar Szinhäz - Jökaine
Laborfalvy Róza Színházpártoló Alapítvány, 1997, 13.
Sepsi: Pilinszky János mozdulatlan színháza, 27-30.
502
503
504
s 171"