Page 172 [172]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
megtapasztalják a belső békét és nyugalmat."" Az ábrázolt alakok a Ricceur által
leírt jajkiáltás"" állapotából jutnak el a vallási stádium közelébe, miközben külső
tetteket nem, csak belső, lelki cselekedeteket hajtanak végre.
A szökésben Angyal álma, a Foglár alkalomszerű megjelenése, a cella ablaká¬
ból végignézett kivégzés, az új fogoly érkezése, a megtörtént dolgok felelevení¬
tése mind az idő múlását szemléltetik. Az események lassan haladnak az egyet¬
len érdemi történés, a szökés felé. Angyal és Bátyus ugyan emlegetik, hogy a
meglépésre hamarosan sor kerülhet, de ennek módját nem tárják fel és soha nem
is részletezik. A szereplők fizikai aktivitása az előadások során minimális, a
fordulatokkal teli történetmesélés hiánya kitágítja a fogság idejét. Az előadások¬
ban többször a szintén Lehmann által jelzett időtorzítási technikák lépnek fel,"
A szökésben pl. ilyen a színészek lassú mozgása, apró cselekvéseik rítusszerű
ismétlése, a sokszor bábszerű mozgás. Angyal és Bátyus — bár folyamatosan
vágynak a várbörtön falain túlra — a Vitézzel való találkozásig nem tapasztalják
meg a belső, lelki szabadságot. Az erre való vakságot Bátyus fogalmazza meg,
amikor a cella ablakából végignézik mäsok felakasztäsät: „BÄTYUS: ...A merev
lábú azt mondja: odafönt igazságosabban ítélnek fölöttünk. / ANGYAL: Mit
mond? Hol? / BÁTYUS: Odafönt, azt mondja. A mutatóujjával meg is mutatja a
többieknek... / ANGYAL: Nézd meg, mire mutat. /BÁTYUS: Nem látom, nem
látom, az istenit neki. Van valami a bitó felett, amit nem látok.""?
A THEATRUM THEOLOGICUM
Visky Pilinszky evangéliumi esztétikáját követi annyiban, hogy az irodalmat
evangéliumnak tekinti, , amennyiben az igazság-beszéd eseménye történik meg
benne. Az, hogy az igazság kimondja magát, jó hír persze, még ha nehezen elvi¬
selhetdé is.”°° A theatrum theologicum fogalmát Visky András Mire való a szín¬
ház? című kötetében többek között Romeo Castellucci, Jeles András, Silviu
Purcarete, Térey János, Tompa Gábor, Urbán András színházát említve alkal¬
mazza. Bár a felsorolt alkotók színházi nyelvhasználata eltér egymástól, az
196 Kirkegaard: Félelem és rettegés, 71.
Paul Ricoeur: A rossz mint filozófiai és teológiai kihívás, ford. Kendeffy Gábor, Magyar Filozófiai
Szemle, 41. évf., 1997/5-6, 853.
Lehmann: A posztdramatikus szinhäz, 186-187.
19 Visky: A szökés, 35.
>00 Janossy Lajos — Nagy Gabriella: Visky Andras: A lélekbe vetett hit tartja bennem a lelket, Litera,
2020. december 27. https://litera.hu/magazin/interju/visky-andras-a-lelekbe-vetett-hit¬
tartja-bennem-a-lelket.html (Letöltes: 2021. november 2.)
497
498
* 170 +