Page 153 [153]
KORTÁRS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK
feloldja a Krisztus-történet nyomasztó stációit. Az általa elmondott mesék és
legendák azt mutatják, miként illeszkedik Krisztus története a magyar néplélek
mese- és mondavilágába. A középkori, több napon át tartó vallásos drámák egy¬
egy epizódját, helyszínét összekötő játékvezető"? kortárs alteregója ő, aki a
színpadon iskoladrámát játszó diákokat, szereplőket — theatrum in theatro —
összefogja, és átvezeti az egyik stációból a másikba. A Csíksomlyói passió olyan
intertextuális előadás, amely nemcsak zenét, táncot, népdalokat és vallási éneket,
különböző irodalmi szövegeket, meséket ötvöz a színpadon, hanem párbeszédbe
lépteti a középkori misztériumjátékok és a kortárs misztériumszínház megha¬
tározó konstrukcióit is. Ebben az összművészeti alkotásban szöveg, zene és tér
hármassága sűrűsödik össze, a táncjáték a színészi játék kiegészítőjévé válik, a
bibliai szövegek pedig archaikus vagy kortárs irodalmi szövegekkel, illetve nép¬
mesékkel keverednek. A rendezőre jellemző intertextuális színházi nyelvhasz¬
nálat tükrözője az is, hogy az előadásba beépítette a Leuveni kódexben találha¬
tó, első magyar nyelvű írásos emlék, az Ómagyar Mária-siralom versrészleteit.
Emellett elhangzik többek között Az ember tragédiájából Péter apostol mono¬
lógja, egy Babits-vers, és megjelenik Arany János balladáinak egy-egy alakja,
mint pl. Vörös Rébék vagy Dalos Eszti.
Vidnyánszky passiója a bibliai szöveg át-, színpadra írása, amelyben a színpad
és közönség viszonya, intimitása, vagyis a tér felosztása meghatározó funkcióval
bír. A kőszínházban rendezett előadás tere olyan U-alakú tér, amelyben a nézők
is helyet foglalhatnak, fizikailag is részt vehetnek a játék terében. A középkori
misztériumjátékokhoz hasonlóan a rosszal, a bűnnel összeköthető dolgok (így
például Pilátus döntése) a színpad bal oldalán, a megváltó kereszthalál pedig a
színtér jobb oldalán történik. Az utolsó vacsora asztala a nézők közvetlen közel¬
ségében, a színpad közepén kerül meg- és berendezésre. A szűk, templomtérre
emlékeztető játékteret a színészek mintegy körbeölelik, és minden irányból be¬
népesítik, utalva ezzel arra, hogy a misztérium történéseinek minden jelenlevő
részesévé válhat. Mindez olyan díszletben történik, amely a rendező megfogal¬
mazásával élve , egyszerre pajta és templom, vagyis Jézus születésének helye és
az Isten háza."" Az, amivé a színpadon iskoladrámát eljátszó színészek és
táncosok éppen alakítják. A Székely László díszlettervező által megálmodott
többszintes, forgó faszerkezet szinte folyamatos átalakulásban van, Gabnai Ka¬
talin kritikája alapján , a világítás és a zenei effektek segítségével időnként a
443 Pavis: Színházi szótár, 282.
44 Kornya István: Költői képek. Vidnyánszky Attila rendező a Csíksomlyói passióról, Nemzeti
Magazin, 4. évf., 2017/6, 8-9.
* 151 ¢