Page 152 [152]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
a választ, miként történhetett meg az idős szülők megölése, és mi lehet a Szent¬
estén történt gyilkosság metafizikai kontextusa. Az előadás a bűn tematikáját
járja körül, a rendező megfogalmazásában: , Szentestétől Jézus nagypénteki
keresztre feszítéséig és tovább, a gázkamrákig."" Bár a Csíksomlyói passió című
Vidnyánszky-rendezést a csíksomlyói nyeregben is játszották, ?? a Nemzeti Szín¬
ház színpadán bemutatott kőszínházi produkciót vizsgálom. A színpadtérben
játszott előadás struktúrája a csíksomlyói szabadtérben is megmaradt, a nagy
távolságok és a színészek mozgása miatt — a kültéri előadás több színpadon zaj¬
lott egyszerre — az előadás szövegét viszont jelentősen rövidítették. Vidnyánszky
olyan szintetikus előadást hozott létre, amely Krisztus szenvedéstörténete köré
csoportosul a csíksomlyói ferences iskoladrámák — a diktatúra idején a somlyói
Mária-szobor alá rejtett és csak az 1980-as felújítás során megtalált — szövegei
nyomán, de kiegészül Szőcs Géza Passió"9 című, posztmodernnek mondható
irodalmi alkotásával, és magába olvasztja a népi vallásosság énekeit, meséit Er¬
délyi Zsuzsa gyűjtéseivel és Berecz András ének- és mesemondó színre lépteté¬
sével.
Az előadásba a rendező mindezek mellett a Zsuráfszky Zoltán által vezetett
Magyar Nemzeti Táncegyüttest is bevonja, a tánckoreográfia a Csíksomlyói
passió alapstruktúrájának szerves része. Szász Zsolt dramaturg kifejti, hogy a
táncosok az előadásban nem csupán koreográfiákat adnak elő, hanem az iskola¬
drámák szövegét anyanyelvi szinten szólaltatják meg, igazolva Kodály Zoltán
állítását, amely szerint a magyarság 18. században kikristályosodott zenei és
drámai anyanyelve egy tőről fakad."" A vendégként közreműködő Magyar Nem¬
zeti Táncegyüttes (művészeti vezető és koreográfus Zsuráfszky Zoltán) nemcsak
a táncokat és a népdalkórusokat adja, de tagjai szöveges szerepekben is feltűnnek,
ők alakítják a Deus Pater, az angyalok, az erények, a bűnök, a pászotorok vagy a
katonák szerepét. Balogh Géza kritikája alapján szövegmondásuk és , lámpalázuk
különös rokonszenvvel utal vissza az eredeti iskoladrámák hajdani előadóira, a
ferences gimnázium diákjaira, anno Domini 171."?
A Vidnyánszky által rendezett passiójáték-struktúra másik alappillére a me¬
semondó, aki jelenetről jelenetre kíséri a történetet, meséivel összeköti és
138 Kornya (szerk.): A költői színház.
139 A csíksomlyói nyeregben huszonötezer néző tekintette meg az előadást, amely száz székelyföldi
táncossal és egy ötven fős gyermekkórussal egészült ki. Az előadásra 2018. augusztus 18-án
került sor.
40 Szőcs Géza: Passió, Budapest, Magvető, 1999.
441 Szász Zsolt: Új dramaturgiával a történelem színpadán Vidnyánszky Attila rendezői műhelyében,
Szcenárium, VII. évf., 2019/3, 40.
42 Balogh Géza: Szent szinhdz. https://www.criticailapok.hu/2-uncategorised/39164-szent-szinhaz
(Letöltés: 2022. április 11.)
* 150 +