Oldal 148 [148]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN távozik belőle." A kiterjesztett színházi terek olyan előadások lehetőségét hordozzák magukban, amelyek - az adott tér sajátos elemeit is kiemelve — egészen új vonatkozási és értelmezési keretet adhatnak a kortárs misztériumjátékoknak. A szintén liturgikus térbe rendezett Csíksomlyói passió kezdetén elhangzó egyházi énekkel egy időben a csíksomlyói nyeregben jelenlevő több tízezres tömeg nagy része felállt és keresztet vetett, mert nem tudtak egyértelmű határvonalat húzni a színházi előadás és a megszokott egyházi szertartások között. A Csíksomlyói passió nemcsak Erdélyben, hanem Esztergomban, Debrecenben, a budapesti Szent István bazilika előtt is bemutatásra került, a középkori passiójátékokhoz hasonlóan több száz főt mozgató, a városok centrális helyein elhelyezett színpad(ok) (a csíksomlyói Hármashalom-oltárnál három színpad) segítségével. Az alkotó Krisztus-ábrázolásaiban a Szentírás, a szög, a balta és a kereszt visszatérő motívumok. A Johanna a máglyán mirákulum a francia szent életének néhány kiemelkedő eseményét ábrázolja nyolc képben, montázsszerűen. Johanna története a színpadon a máglyától indul, a máglya gyújtópontja pedig a Szentírás, amely a színpad közepén helyezkedik el és kap lángra, mintha az Újszövetségben húzódó krisztusi dramaturgia gyújtaná fel, ihletné meg a színpad terét is. Rideg meglátása alapján a szeretet sajátos, újszövetségi dramaturgiája túllép minden szemantikai megfogalmazáson, a történetiség különböző lépcsőfokain és a történések okát adja."! A transzcendens érintettség Johannánál a sugallatokon, a hangok hallásán keresztül érkezik, ezek vezetik a krisztusi élet követésére, a másokért, valamint a hitéért vállalt bátor és konok áldozathozatalra. Felülemelkedve a nehézségeken, a környezetén és saját személyiségén, feláldozza önmagát mások megmentéséért és a tetteit vezérlő Krisztusért. A szeretet és a kereszt szimbóluma Vidnyánszky Johanna-rendezésében az a kard, amelyet a hősnő a koronázási jelenet után vesz magához, és aminek a súlya és felelőssége ettől kezdve ránehezeik. Az előadásban a kard terhe többször visszatér, mert Johanna (Tompos Kátya) nem tudja egyedül kézbe venni, a kard magassága, súlya a törékeny leány számára nehéz, ezért az őt kísérő kórus tagjai tartják vagy emelik meg vele együtt. A dramaturg Johanna kardja kapcsán utal a Claudelforditäsok tobbféleségére. Mig Jelenits Istvan és Raics Istvan ,magyarazd meg a kardod történetét" kifejezéssel fordították a francia szövegben szereplő „expliquemoi ton épée" mondatot, addig a valóban szöveghű fordítás a dramaturg-műfordító szerint , magyarázd meg a kardodat" kérés volna."? A kard a kereszt és 130 A szeretet dramaturgiája. Beszélgetés Rideg Zsófia dramaturggal - A titkok kapuja, szerk. Prontvai Vera, Budapest, Märia Rädiö, 2015. https://www.mariaradio.hu/musor/554/A_titkok_kapuja (Letöltés: 2020. szeptember 23.) 431 Uo. 132 Uo. s 146 "
