Oldal 149 [149]
OCR
KORTÁRS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK a szeretet szimbóluma, segítségével Johanna megváltoztatja azt a környezetet, amelyben él: nemcsak Franciaországot szabadítja fel, de az őt körülvevő emberek szívében is változást indít, hiszen később rehabilitálják, majd 1920-ban szentté avatják. A bűn Vidnyánszky rendezésében - a szentségre, szent életre utaló motívum mellett — átjárja a színpadot, a Hordók anyja (Udvaros Dorottya) a megtestesült rosszindulat, a Johannát elítélők sokasága — Claudel útmutatása alapján — állatfejű. A szöveg, zene, szín és tér viszonyrendszere purgatóriumi jeleneteket hoz létre, amelyben mindent a gonoszság, az ördögtől való kártyajáték mozgat. A láthatatlan, ám mindent átjáró hatalmi rendszer — mint a történelmet (is) befolyásoló tényező — a színpadra vitt, ember nagyságú kártyák haláltánchoz hasonló játékában mutatkozik meg. A rendezőt a képekben, zeneiségben gazdag — Claudelre is jellemző — színház eszméje érintette meg a Johanna színre vitele kapcsán: , Itt megtaláltam mindazt, amit magam is próbáltam rendezéseimben megvalósítani: ahogy dialógust próbálok folytatni a zenével, ahogy egy-egy jelenetet úgy próbálok felépíteni, hogy abban különös viszonyrendszert képezzen a Zene, a látvány, a mozdulat, a gesztus és a szó." A rendezés erőteljes zeneisége és a kórus színreléptetése kapcsán Hegyi Dániel azt bizonyítja, hogy a recitálandó szöveg Claudel drámaírói munkásságában is kimutatható, ugyanis a dc$jámaszöveg olvasásakor egyértelművé válik: a kórus alkalmazása, valamint a szövegben előforduló számos ismétlés és az alapvetően francia szövegbe beleszőtt, recitálható latin kifejezések is a zenés hatáskeltő eszközök megmutatkozását segítik elő." A zenekari árokban a MÁV Szimfonikus Zenekar foglal helyet, de szerepet kap a Budapesti Stúdió Kórus, a Honvéd Férfikar és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gyermekkórusa is. Az előadás szólistái: Margit (Bátori Éva), Katalin (Gémes Katalin), Porcus (Kiss B. Attila). Claudel mirákulumának zeneisége, a kórus színre vitele tehát e kortárs színre vitel sajátossága is, amely mellett a Bozsik Yvette által tervezett koreográfia, Johanna és az őt követő tömeg intenzív mozgása, tánca és az Olekszandr Bilozub által tervezett — sokszor templomteret idéző — díszlet is fokozza az előadás expresszivitását. A Vidnyánszky által rendezett misztériumjátékok jelentős része a stációdramaturgia elvei alapján szerveződik. A Halotti pompa stációit az ember által elkövetett erőszak különböző verziói adják, és a szenvedéstörténetek végén megjelenik a megváltásra való várakozás, az emberi kínok feloldásának reménye. A Mesés 133 Idézet Vidnyánszky Attilától. Vidnyánszky Attila: Látomások lánca, Nemzeti Magazin, I. évf., 2013/2, 8-9. 34... the choir, the numerous textual repetitions, and the injection of recitable Latin phrases in the normally French text all strengthen the inducing effect of the musical devices.” Indokolja valami az angol idézet megtartäsät? Domokos-Sepsi (eds.): Poetic rituality, 151. 4 s 147 "
