Oldal 147 [147]
OCR
KORTÁRS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK VIDNYÁNSZKY KRISZTUS-ÁBRÁZOLÁSAI: Johanna a máglyán, Mesés férfiak szárnyakkal, Halotti pompa, Csíksomlyói passió, Bűn és bűnhődés A Vidnyánszky által rendezett előadások három nagy csoportra - világirodalom klasszikusai, magyar klasszikusok, Krisztus-ábrázolások — oszthatók, ezek közül a transzcendens körülírására tett kísérletei képezik művészi pályafutásának középpontját. E művek sűrített és képszerű (színpadi) világábrázolása impulzív és allegorikus jellegű, az ember útkeresésének különböző fázisait mutatják be. A rendező és az őt körülvevő alkotótársak több alkalommal is misztériumszínházként emlegetik az általuk képviselt színházi világot. Verebes Ernő utalása alapján Vidnyánszky misztériumszínházának létjogosultsága abból az óhajból táplálkozik, hogy a ma embere is meg akarja fejteni a titkokat, , toljuk magunk előtt ma a misztériumokat, mennyiségre nem változtak, de magyarázatuk igen"."? A Vidnyánszky által rendezett misztériumjátékok vagy mirákulumok egy része valóban Krisztus vagy a szentek életét dolgozzák fel a költői színház eszközeivel, ide sorolható pl. a Gyilkosság a székesegyházban, a Johanna a máglyán és a Csíksomlyói passió. Más részük azonban nem szentekkel, hanem hétköznapi emberekkel megtörténő eseményeket állít színpadra a krisztusi kereszthalál fényében, poétikus színházi nyelvhasználattal: Mesés férfiak szárnyakkal, Halotti pompa, Bűn és bűnhődés. Ezek mindegyikében megtalálhatók a már ismertetett középkori misztériumjátékok jellemzői és a Bécsy által hangsúlyozott líraiság. A különféle templomokban eljátszott — még Beregszászban megrendezett — Gyilkosság a székesegyházban című előadásában az oltár, a szószék, a gyertyák valóban azt jelölik, amik: a szertartás nélkülözhetetlen elemeit. Ebben a kontextusban a színre lépő Becket Tamás (Trill Zsolt) István első vértanúról szóló homíliája nemcsak az első keresztény vértanút állítja párhuzamba Krisztussal, hanem magát a canterbury érseket is, akit II. Henrik angol király lovagjai saját székesegyházában öltek meg. Mivel a rendező által színpadra vitt előadások nagy része az áldozathozatal által életre hívott új élet, Rideg Zsófia dramaturg szerint Vidnyánszky költői színházának mottója lehetne a Gyilkosság a székesegyházban egyik, Eliottól származó idézete: , Mert ahol valaha is szent lakozott, mert ahol valaha is vértanú adta vérét Krisztus véréért, ott szent a föld és a szentség nem 129 Verebes Ernő dramaturg szavai. Claudel-Honegger, Johanna a máglyán = A titkok kapuja, szerk. Prontvai Vera, Budapest, Mária Rädiö, 2015. https://www.mariaradio.hu/musor/554/A_titkok_kapuja (Letöltés: 2021. október 30.) s 145 "
