Page 121 [121]
A - A, A LITURGIKUS SZÍNHÁZ TESTBE ÍRÓDÓ NYOMAI
színpadtérben végig a színésznő teste áll a középpontban. A test történetei da¬
rabfüzérben Teréz a halálhoz közel álló emberi testeket ápolja, Artemisia festő¬
nőt megerőszakolják, tapasztalataikat egy fürdőszoba díszletből álló színpadon
osztják meg a nézőkkel. A Caravaggio terminal színpadtere jobban hasonlít egy
halott testeket tároló hullaházhoz, mint egy festő műtermére.
A Visky által szabadversben írt alkotások valóságos testtapasztalatokat állí¬
tanak színpadtérbe, ahogy ezt a szerző maga is megfogalmazza: , A nyelv határa
nem a nemnyelv, az üresség, a hiány, még kevésbé az értelmetlen beszéd, hanem
a költészet: a beszéd költészete és a test költészete."?5? A (színházi) nyelv és az
emberi test kiüresedésének, határainak felmutatása esélyt enged a néző új ta¬
pasztalatainak, testi élményeinek átéléséhez. A színpadon megjelenő test esen¬
dősége, teljességének hiánya a mindenkor megcsonkított testre emlékezteti a
befogadót, és arra késztetheti, hogy szembenézzen saját fizikai korlátaival, vala¬
mint határozza meg a másik ember akár élő, akár élettelen testéhez való viszonyát.
Visky drámáinak egy része önálló, összefonódó ciklusként értelmezhető nem¬
csak költészet és ritualitás összefonódásának, hanem a test sebezhetőségének
szempontjából is. Júlia című monodrámája a fogságba esett női test elbeszélhe¬
tőségének legmélyebb kérdéseit veti fel: a test határtapasztalatait. A szülést, a
hét gyermek beleszülését a (diktatórikus) létezésbe, a szerelmet, az én és a másik,
nő és férfi, ember és Isten összefonódását, a test elzártságát, valamint a halál
közelségét, a létezésből való átlépést magába a létbe. A kitelepítés évei, az anyá¬
val való összezártság, az anya (és feleség) szenvedéseinek közeli megtapasztalá¬
sa, az anya klinikai halála — Júlia a Duna-delta lágerében szívrohamot kap —
késztetik a szerzőt arra, hogy dc-ámáinak középpontjában a női sorstragédiák és
a kissé fanatikus (a társadalmi megítélés oldaláról flúgos) női szubjektumok
álljanak." Kovács a Júlia kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy a fogság men¬
tális nyomása a drc-ámaszöveg nyelvezetében is megjelenik: „az angina pectoris¬
betegség tünetei között fellépő szorító érzés, a szorongásos lét orvosi elnevezé¬
sének összefüggése, továbbá a rab lét fizikális szűkösséget megvalósítása
összezár a szövegben."?5
353 Visky: Mire való a színház?, 77. Pilinszky is utal arra, hogy az emberi testnek meghatározó
szerepe van az új fogalmak vagy a műalkotások létrehozásában: , Van, aki inkább a szívével, van,
aki inkább az értelmével ír, én valamiképpen a testemmel. A testemben érzem leginkább egy-egy
viszony feszültségét, az ebből kibomló, hirtelen megtorpanó, reflexszerűen átváltó mozgást."
Pilinszky: Publicisztikai írások, 40.
354 Maczák Ibolya utal arra, hogy Pilinszky az európai színházi gyakorlat szerint nagy női szerepeket
írt. Maczák: Papírdarabok, 39.
355 Kovács: A közösség a kortárs erdélyi drámában, 191.
s 119 "