Oldal 116 [116]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
a Vidnyánszky- és Visky-féle poétikus színházban a testi tapasztalatok megis¬
mételhetetlensége, illetve milyen színházi eszközök utalhatnak a veszteséget
vagy erőszakot elszenvedett emberi test kiszolgáltatottságára. Szeretném továb¬
bá alátámasztani azt az elgondolásomat, amely szerint a felmutatott testi trau¬
mák?" és a már kifejtett metaforaműködés hatására a néző színházban átélt
megrázkódtatása az önmaga megváltottságára ráismerő egyén istentapasztalata
lehet. Meglátásom szerint a (színpadi) világ középpontjában levő emberi test
olyan felület, amelyen keresztül a transzcendens utat törhet a végtelenből, és
meghatározott formát ölthet.
Miközben Vidnyánszky színpadterei a tágasság és széttartás érzését keltik, és
a rendező számos, színházi épületet nélkülöző előadást hív életre, Visky térol¬
vasata a bezártság, a börtöncella, a sírbolt fogalmaihoz, a szűk terekhez kapcso¬
lódik. A Kolozsváron élő alkotó színháza — valamint Vidnyánszky egyes rende¬
zései??§ - a testi, lelki szenvedés elbeszélhetetlenségét, valamint azt a kérdést
járja körül, hogyan válik az emberi szenvedés ábrázolása költészetté a színpad
terében, és milyen az egyén saját vagy másik ember testéhez való viszonya.
Mindkét alkotó előadásaiban a tér kiemelt szerepe mellett az emberi test kap
nagy hangsúlyt, megszokottól eltérő (színpad)tereikben felerősödik test és tér
szoros összefonódása, a színész és a néző testének közös térben való jelenléte. A
színdarabok során nemcsak a színészi test intenzitása válik hangsúlyossá, hanem
a jelenlevő néző teste is. Viskyt idézve: ,ebben a térben a tisztán esztétikai vi¬
szonyulást fölváltja, de legalábbis kiegészíti az etikai dimenzió: a néző mint
önmagára reflektáló, cselekvő szubjektum valóságos tette."???
A testiség disszonanciája a huszadik század második felétől a színháztudo¬
mányon belül is hangsúlyossá válik. Bécsy Tamás munkássága során külön fe¬
jezeteket szentel annak a ténynek, hogy a színház soha nem létezhet az élő em¬
beri test nélkül. Többször utal arra is, hogy a színjáték olyan művészeti ágba
33
SI
„Akkor kijött Jezus, töviskoronäval, biborköpenyben. Ő pedig azt mondta nekik: »Ime az em¬
ber!«” Jn 19, 5
338 Az eddig elemzett előadások mellett pl.: Weöres Sándor: Psyché, a Gyulai Várszínház, a Kapos¬
æ
vári Egyetem és a Nemzeti Színház közös produkciója. A bemutató dátuma: 2015. november 21.
Színészek: Ács Eszter, Barta Ágnes, Katona Kinga, Nagy Johanna, Berettyán Nándor, Berettyán
Sándor, Fülöp Tamás, Kovács András, Krausz Gergő. Rendező: Vidnyánszky Attila. Döbrentei
Sarolta: Sára asszony, a Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös produk¬
ciója. A bemutató dátuma: 2019. január 17. Színészek: Márton Emőke Katinka, Söptei Andrea,
Szász Anna, Berettyán Sándor, Szarvas József, Tatai Sándor. Rendező: Vidnyánszky Attila.
Dramaturg: Verebes Ernő.
389 Visky: Mire való a színház?, 68.
s 114 "