Oldal 95 [95]
RITUALITÄS VIDNYÄNSZKY ES VISKY SZINHÄZI VILÄGÄBAN
emberért hozott áldozatvállalás határozza meg: kincseit szétosztja a szegények
között, és gályarabságot vállal a szép özvegy elítélt fia helyett. Harminchárom éves
zarándoklata után a Golgotára érkezés számára nem más, mint találkozás az élet
értelmet adó erejével. Megérkezésének pillanatában személyisége a belső üresség
állapotába kerül, élettörténetének eddigi mesélése imádsággá formálódik, miköz¬
ben a színpadon meggyújtott gyertyák, tömjénfüst, ikonok, liturgiához szükséges
kellékek jelennek meg. Az önfeláldozás rítusa a Johanna a máglyán című Claudel¬
darabban is megjelenik, a misztériumjáték Jeanne dArcja nemcsak az igazság
keresésére fűzi fel életét, de hűségesen ki is áll mellette. A Gyilkosság a székesegy¬
házban szintén a vértanúságról szól, Becket Tamás halála párhuzamba állítható
István, az első vértanú halálával. A Bűn és bűnhődésben Raszkolnyikov a Porfirijjel
(Vitalij Kovalenko) és Szonjával (Anna Blinova) történő beszélgetések, valamint
az elolvasott Lázár-történet hatására végül kész lemondani régi önmagáról. Az
addig létező szubjektum önfeláldozása szüli a transzcendensre való ráismerés, az
azzal való szembesülés és a benne való újjászületéshez lehetőségét.
A betlehemes játékok beépítése a különféle előadásszövegekbe Vidnyánszky
pályafutását már a kezdetek óta kísérik, debreceni tevékenysége felkarolta a
betlehemes találkozók szervezését és megvalósítását."? A Csíksomlyói passió
invocatioja a szerepfelvétel: a színészek magukra öltik szerepeiket, jelezve ezzel,
hogy valóban eljátsszák a népi hagyományoknak megfelelő passiót. A Gyilkosság
a székesegyházban Becket vértanúságról szóló szentbeszédét megelőzően egy
teljes betlehemes játékot foglal magába. A Halotti pompában a betlehemes já¬
tékra utaló szereplő — aki a Míg alszik szívünk Jézuskája című kötet gondolati¬
ságára utal — szinte végig jelen van az előadás terében, csak mindig más és más
jelenetben, helyeken bukkan fel.
Vidnyänszky Krisztus-abräzolö költöi rendezeseinek”” centruma a kereszt
némasága, energikus, dinamikus darabjaiban mindig megjelenik a hangzavarral,
felfordulással járó káosz, amely a kereszt felvillantásának idejére elcsendesedik.
Az eget meghódítani vágyás tombolása, az űr megismerése végett feláldozott
emberéletek, a végső határokat megmozgató teljesítmények vertikális mozgása
a negyedik király vízszintes, földön megtett utazásának horizontális mozgásá¬
val összefonódva egy kereszt formáját rajzolja meg a Mesés férfiak szárnyak¬
kal dramaturgiai és szcenikai szerkezetében, valamint a céltalan fizikai és szel¬
lemi törtetés istennélküliségének és az élet értelmét megragadó lelki törekvés
298 A rendező mellett dramaturgként tevékenykedő Szász Zsolt munkájának köszönhetően 2015-ben
az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága a debreceni
betlehemes találkozók hagyományátörökítési gyakorlatát felvette a szellemi kulturális örökség
megőrzését szolgáló programok nemzeti nyilvántartásába.
299 Lásd Mesés férfiak szárnyakkal, Halotti pompa, Csíksomlyói passió, Vitéz lélek.
«93 ¢