Oldal 96 [96]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
középpontjában áll. A kereszt Vidnyánszky rendezéseinek visszatérő eleme,
megjelenik a Johanna a máglyán misztériumjaték dramaturgiäjäban,?” valamint
a Vitéz lelek sajätos motivumakent is. Rideg Zsöfia dramaturg elmondäsa alap¬
ján az imára kulcsolt kéz keresztvetésének látomása ihlette Claudelt arra, hogy
végül elvállalja a darab megírását, a kereszt mint forma így a Vidnyánszky-darab
alapstruktúrájaként értelmezhető, túl azon, hogy a színpadon lefelé fordított,
békét hozó kard maga is a krisztusi szimbólumra utal. Míg a Johannát (Tompos
Kátya) elítélő és az őt körbevevő emberek a színpadon többnyire horizontális
mozgást hajtanak végre, Johanna és a rá bízott kard vertikális mozgása a máglya
helyén keresztezi egymást. A Tamási-darabban a Balla Péter (Trill Zsolt) szama¬
ra"! hátán feltűnő kereszt azt a megtisztulási folyamatot jelképezi, amelyen a
főszereplő a háború után keresztülmegy, utat mutatva ezzel az őt körülvevő fa¬
lusi közösségnek. A Halotti pompa esetében a feszület az előadás második felé¬
ben válik meghatározó díszletelemmé, amikor feltűnik az Auschwitz felé utazó
zsidók hátterében.
A tiszta forráshoz való visszatérés Vidnyánszky A szarvassá változott fiú
rendezésének egyik alapgondolata, amely a Juhász Ferenc-verset ihlető Cantata
profana csodaszarvas-motívumhoz, valamint a 42. zsoltár szarvasmotívumához
is köthető.?? A keresztény kultúrára való utalás nemcsak a vers nyelvezetében,
hanem a színpadképekben is kimutatható. A , [slzarvam minden ága / tekert
aranyperec, / szarvam minden gallya / karos gyertyatartó, / szarvam minden
hegye / szép ravatal-gyertya, / szarvam minden lombja / aranycsipke-oltár."?"?
— szinpadképi megfogalmazäsa felsorakoztatja a liturgikus terekre emlékeztető,
gyertyatartó- és oltármotívumokat. A keresztény kultúrkörre utal a tiszta forrás
színpadképi ábrázolása, a víztükör, amiben a fiú megpillantja önmagát, a titkok
kapuja mint felfelé törekvő, csillagos égboltra emlékeztető díszletelem, a Jelené¬
sek Könyvéből vett idézet és az ahhoz kapcsolódó kaotikusság térbeli ábrázolá¬
sa is. A Mesés férfiak szárnyakkal színpadtere sokszor templombelsőre emlékez¬
tető tér, ikonokkal, tömjénfüsttel, gyertyákkal és festményekkel, a Vitéz lélek
záró színpadképe egy Balla Péter által felépített templom az utolsó vacsora
300 Utalás Rideg Zsófia dramaturg meglátásaira. A szeretet drdamaturgiája. Beszélgetés Rideg Zsófia
dramaturggal = A titkok kapuja, szerk. Prontvai Vera, Budapest, Mária Rádió, 2015. https://
www.mariaradio.hu/musor/554/A titkok kapuja (Letöltés: 2020. szeptember 23.)
A keresztény hagyomány szerint a szamár az az állat, amely kiválasztatott arra, hogy Krisztust
bevigye Jeruzsálembe.
s Amint a szarvas kívánkozik / a forrás vizéhez, / úgy kívánkozik lelkem tehozzád, / Istenem!"
42. zsoltár
Részlet Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú című alkotásából, az előadás szövegéből. https://
konyvtar.dia.hu/html/muvek/JUHASZ/juhasz00001a/juhasz00118c/juhasz00118c.html (Letöl¬
tes: 2021. oktöber 30.)
301
302
30
a
+ 94 +