test — a színpadra rendezett előadások központi metaforája — Krisztus testének
(corpus Christi) jelölője, a Tanítványok, a Visszaszületés vagy az Alkoholisták
című előadások jelöltje pedig az új élet, új élet a belső szabadságban vagy a fel¬
támadt Krisztusban. Míg Vidnyánszky színházára többnyire a jelek tobzódása
jellemző, a színpadra állított Visky-darabok rendezői inkább a jelek redukciójá¬
ra törekszenek annak érdekében, hogy a nézői aktivitást motiválják. Visky szín¬
házi világa az emberi testet érintő problémakörökkel, a bezártság léthelyzetével
foglalkozik, a befogadó érzékeire való hatást a színész testének intenzív jelen
idejének hangsúlyozásával éri el. A Visky-darabok rendezői minimális díszlet¬
használattal, szűk terek használatával fokozzák az emberi testre való koncent¬
ráció lehetőségét. Ezek hatására a színház Visky megfogalmazásával élve olyan
közösségi eseménnyé válhat, , amelyben mindannyian, nézők és színészek, ha¬
sonló intenzitással veszünk részt, mint egy húsvéti szertartáson, és ugyanúgy
mint ott, végül szembejön velünk az, akit megöltünk."" A metafora átfordul a
transzcendens jelölésébe, és performatív aktust hajt végre, egymástól elkülön¬
böző létsíkokat opponál, így közreműködik abban, hogy a poétikus színház va¬
lóságos eseménnyé váljon. Bár L. Varga a költészetről értekezik, meglátásai
párhuzamba állíthatók a poétikus színházzal is, hiszen — ahogy Fischer-Lichte
elméletének centrumában is — az eseménnyé válás áll költészetről szóló tanul¬
mánya középpontjában: , a cselekvésben, azaz éppen a szó eseményjellegében
ragadható meg, pontosabban a valamit-mondás a szó önbeteljesítő, önmegnyi¬
latkozó erejében teszi lehetővé, hogy valamit valamiként értsünk."
A nyelvtelenség állapota, a jelentésektől kiürült nyelv a Visky-drámák szintén
visszatérő motívuma: a nyelv kiüresítése, lebontása, majd a jelentések újrafogal¬
mazása, de- és rekonstrukciós ereje több szereplőt is kísér. Caravaggio Istent
kereső kísérleteinek következménye is a nyelven kívüli létezés és alkotás megta¬
pasztalása: , Festeni már tudok, mindig is tudtam, nem-festeni meg nem.”?””
Ugyanerre a felismerésre jut a Tanítványok Bertalanja (Orbán Attila) is, aki a
némaság ajándékát kéri a Mestertől. Amikor Visky szereplői felismerik a nyelv¬
telenség, a teremteni nem tudás állapotát, és ezáltal a személyiség megszünte¬
tésének megkerülhetetlenségét, nyitottá válnak a bennük megszületendő, az
eddigiektől eltérő jelentések befogadására. Ahhoz, hogy a résztvevők nyitottak
lehessenek a Másikkal való találkozásra, el kell jutniuk az önkiüresítés álla¬
potába. , Némíts meg"?" — kéri a Mestert Bertalan apostol a Tanítványok című
Visky-műben azért, hogy teljes személyiségével nyitott lehessen az isteni üzenet