Oldal 78 [78]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
helye, a halott test boncasztala — egymás mögött helyezkedik el, mígnem a békét
és nyugalmat árasztó szobabelsőbe is lassan bekúszik a külvilági erőszak, és
felszámolja azt. A fizikai agresszió színpadterében az ok-okozati összefüggések
szétbomlanak, a traumatikus emlékképek kitágulnak, és számos változatban
rajzolódnak színpadra. A kaszákkal, kezekkel, lábakkal verekedő emberek, a
megölt, megerőszakolt, szétvert testek a térben szétíródó erőszak megjelenítői,
a hús és bőr által meghatározott determinált létezés kiszolgáltatottjai. A baráz¬
dált, varratokkal és sebekkel megjelölt emberi test rávetül az előadás szintén
barázdákra osztott terére. Az agresszió különböző helyszínei a színpadon egy¬
mástól elhatároltak, csak néha csúsznak egymásba. Míg a halott test megmun¬
kálása többnyire a háttérben zajlik, a különféle, előadásba épített szertartások
(temetés vagy betlehemezés) a tér közepén foglalnak helyet, maga a gyilkosság
pedig a játéktér legelején látható. A Borbély-versekre épülő textus, a feldarabolt
tér és cselekmény, a színpadképekbe átültetett szonettek a széttépettség érzetét
sugallják, az előadás egyetlen linearitását a szövegbe épülő dokumentumszöve¬
gek képezik. A Halotti pompa atmoszférája a másik ember testét saját célokra
használó erőszak radikalitását hordozza, amely a gyilkossági jelentben véres
arcokkal beszennyezett ablaküveg színpadképénél éri el megrajzolható tetőpont¬
ját, a holokausztáldozatokkal zakatoló vonat már az erőszak irrealitásának áb¬
rázolhatatlan mozgatórugóit sugallja.
Az auschwitzi esemény botránya után az evangéliumi üzenet súlytalanná
válásának gondolata a Borbély-életmű egyik meghatározó kérdésfeltevése. Bár
a kiszolgáltatottság elleni tehetetlenség és az élet értelmetlenségének sugallata
— mint meghatározó léttapasztalatok — végigkísérik az előadást, a zárójelenet
várakozásának fényében minden szituáció egy távollevő, máshol levő jelenlét
nyomait hordozzák. Budai Katalin írása szerint , A halál-kaszás kézenfekvő
megfeleltetése, a gyilkosságot elkövető kaszás legények betonhoz súrlódó pen¬
géjének hangja az előadás központi pillanata, tulajdonképpen olyan, mintha ezért
a félelmetes mozgéssorért jött volna l&tre.””®* Úgy gondolom, a Halotti pompa
központi jelenete nem a szülők meggyilkolása, hanem a megváltásra való utalás,
a színpadkép és az Auschwitz felé vonatozó zsidók hátterében megjelenő kereszt,
amelyet a központi metafora kiterjedése alapozott meg. A metafora működésében
rejlő áttétel — minden erőszakot elszenvedett emberi test a halott Krisztus tes¬
tével azonosítható — hatására a színpadon megjelenő szereplők Krisztus
254 Budai Katalin: Ama nap - nyäri szekvenciäk, Critikai Lapok, 18. evf., 2009/11, 10-11. https://
www.criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=37763&catid=23
(Letöltés: 2022. április 11.)
+ 76 +