Oldal 77 [77]
A METAFORA LITURGIÁJA
távollevő alakot, vagy még inkább szót ölt — a szó beteljesíti a távollevő istenit,
egyúttal nyom alakjában hagyja es hagyomänyozza az emberre.”” A Halotti
pompában keresztény és haszid hagyományok szimultán megjelenítése a már
volt itt és a még nem jött el oppozíciópárral tartja fenn a Krisztus-hiányról való
beszédet, a mise en scéne ritmusa éppúgy teret enged a távollét üres diszharmó¬
niájának, mint a várakozás egyensúlyának. A színielőadás jelrendszere olyan
nyomokra épül, amelyek a különböző testek által jelölt egyetlen, jelen nem levő
halottól, Krisztustól származnak. A vagonban utazó zsidók háta mögötti kereszt
a színpadon felvillantja azt az olvasatot, hogy a világban megtörtént rossz csak
a megváltottság tudatában dolgozható fel. Bár a jelölt maga nincs jelen a szín¬
padon, helyét átveszik a különböző testtörténések, metamorfózisok és csonkí¬
tások, utalva ezzel arra, hogy minden halálban az ő halála ismétlődik újra — Bor¬
bélyt idézve: , Az Újszülöttnek vére foly" / minden nap patakokba"".?" A halott,
agresszált emberi testek hangsúlyossá válása egyrészt úgy utal Krisztus hiányá¬
ra, hogy az emberiség megengedhetővé teszi magát az erőszakot, másrészt magát
Krisztust az előadás nem jeleníti meg a színpadon, csak utal rá.
A holttestekkel való szembesülés kísérője az előadás során — ahogy Borbély
műveiben is — az agressziönak valö kiszolgältatottsäg. Az eröszakböl erőszakba
hajlö jelenetek sora fokozödö feszültseget generäl, a test rongälödäsänak lehet¬
seges ütjai egyre nyomasztöbb atmoszferät teremtenek. Az összetört Märia-szo¬
bor, a tárgyalások alkalmával megerőszakolt titkárnő, a gyilkos-betlehemezők
artikulálatlan, vad mozgása, a (részben élő) zene??? és a fények dinamikája az
amorális környezet fékezhetetlenségét sejtetik. A Halotti pompában az emberi
létezés a színészi testek által megformált alakok számára kizárólag az agresszió
mentén értelmezhető. A testeken ejtett sebek az emberi élet értéktelenségének
és az emberi test tárgyiasíthatóságának üzenetét hordozza. Az előadás e pers¬
pektívából megközelített olvasata az agresszió által determinált létezés körképe
vagy az erőszakkal való szembesülés feldolgozásának egyik lehetséges változata.
Az előadás Borbély Szilárd verseinek, versfoszlányainak jegyzőkönyvi szöve¬
gekkel dúsított térbe írása, amelyek az alkotók szerint , konkrét szituációkká
válnak a színpadon, miközben nagyon metaforikusak is egyben".?? A színpadi
tér elrendezése barázdált, a három meghatározó tér — a fiukat váró, karácsonyi
meghittségben várakozó idős házaspár otthona, a gyilkosok és betlehemezők
250 L. Varga Péter: Hívás, megnyilatkozás, visszatérés. A költői szó ,igazságának" kérdéséhez — a
hermeneutikai változat, in Kulcsár Szabó Ernő — Kulcsár-Szabó Zoltán — Lénárt Tamás (szerk.):
Verskultúrák. A líraelmélet perspektívái, Budapest, Ráció, 2017, 255.
251 Borbély: Halotti pompa, 71.
252 Az előadás zeneiségében Pál István részvétele meghatározó.
253 Molnár Klára: Térbeli költészet, 9.
+75»